TA Research & Practice

TA Research & Practice

Connecting The Transactional Analysis Community Worldwide

en English

Magyar (Hungarian)

Köszönjük Lovas Szabolcsnak az absztraktok magyarra fordítását. Elérheted őt az [email protected] címen.  Szabolcs fő tevékenysége az átfogó, generalista szemléletű szervezetfejlesztési projektek megvalósítása annak érdekében, hogy a leghatékonyabb megoldást tudja kínálni ügyfeleinek. Legtöbb tapasztalata a szervezeti és team diagnózisok, egyedi team- és vezetői coaching folyamatok, valamint munkatársi és vezetői készségfejlesztő tréningek megvalósításában van.

A tranzakcióanalízissel először 2017-ben találkozott, azóta munkája meghatározó szemléletmódja lett és TA tanulási útját azóta is folyamatosan folytatja. Kérjük, ha észrevételed, módosítási javaslatod van az absztraktok fordításával kapcsolatban, jelezd Szabolcsnak.

We thank Szabolcs Lovas for these translations. He can be contacted at [email protected]  Szabi implements a comprehensive, generalist approach to organizational development projects, including  organisational and team diganosis, team and leadership coaching processes, as well as employee and leadership skills training.

Having  learned transactional analysis first in 2017, it has been a dominant approach in his work since and he has continued in TA training.  Please let him know if you have any comments or suggestions regarding the translation of the abstracts.

14 évfolyam, 2. szám 2023. december

Kimeneti mérések a tranzakcióanalízis klinikai gyakorlatában

Carol Remfrey Foote

https://doi.org/10.29044/v14i2p3

Absztrakt

Ez a cikk az eredménymérések (Outcome Measure) tanácsadásban és pszichoterápiában való alkalmazásával kapcsolatos szakirodalom áttekintését mutatja be, amelyet a szerző annak a kutatásának részeként végzett (amelyről később számol be), hogy a tranzakcióanalízis gyakorlói hogyan használják az eredményméréseket a TA szerződéskötés, diagnózis és kezelési tervek készítése során. A nem-TA szakirodalom széles skáláját mutatja be, különböző OM-eket ír le, ismerteti a szakemberek pozitív és negatív meglátásait ezekkel kapcsolatban, valamint azt, hogy mit szoktak tenni az OM-ek használata helyett. Beszámolnak arról, hogy milyen kevés tanácsadó és pszichoterapeuta alkalmazza az OM-eket klinikai gyakorlatának részeként. Ez a cikk feltárja a problémákat, és mélyebben és részletesebben foglalkozik az OM-ek TA-gyakorlatban való használatának “pro és kontra” kérdéseivel, és célja, hogy a kutatási tanulmány mellett vitákat kezdeményezzen a témáról.

Az  énállapot idővonal modell

Zbigniew Wieczorek

https://doi.org/10.29044/v14i2p17

Absztrakt

A szerző a személyiség adaptáció és a kommunikációs folyamatról való gondolkodás egy másik lehetséges módját mutatja be a neurolingvisztikai programozásból merített keretrendszer alapján, amely arról szól, hogyan jellemezzük az kronologikus időt a minket körülvevő térben. A szerző ezt követően bemutat egy olyan modellt, amelynek segítségével az én-állapotokat aszerint lehet diagnosztizálni és dolgozni velük, hogy a múltban, a jelenben vagy a jövőben lévőnek képzeljük el őket.

A Szülő újragondolása: Egy Érték-Alapú Énállapot Modell

Lena Kornyejeva

https://doi.org/10.29044/v14i2p24

Absztrakt

A Szülői énállapot két integratív összetevőjét az eredeti funkcionális modellben a pszichoterápiás munka és annak hatékonyságának összefüggésében vizsgáljuk újra. A funkcionális modell alternatív értelmezése kerül bemutatásra és olyan érvelés, amely mind a szakmában széles körben elfogadott elméleti megfontolásokon, mind az újragondolt funkcionális modell gyakorlati megvalósításán alapul. A jelen részletezés az értékelvre épül, azaz arra a feltevésre, hogy az önértékelés iránti igény alapvető társadalmi szükséglet, és hogy a jelentős szülői személy által történő leértékelés élménye pszichológiai traumát és ezzel összefüggő hiányosságokat és kompenzációkat okoz. Az önértékelés fontosságát a kötődés, a “nárcisztikus sérülés” és a sérülékenység összefüggésében, valamint a pszichoterápiás gyakorlat empirikus megállapításait és terápiás válaszait tárgyaljuk. A modell alkalmazásának illusztrálására egy párterápiás esettanulmányt mutatunk be.

Vezetésfejlesztés: Kollégák támogatása és fejlesztése

Lovas Szabolcs

https://doi.org/10.29044/v14i2p33

Absztrakt

A cikkben egy szervezeten belül tervezett és lebonyolított vezetőfejlesztési program kerül leírása, beleértve a többoldalú szerződéskötés módját, valamint a pszichológiai, szakmai és adminisztratív szintek kezelését. A program áttekintése mellett részletesen ismertetjük a harmadik ülés tartalmát és folyamatát, valamint a résztvevők reakcióit, akik megosztották, hogy milyen felismerésekkel gazdagodtak.

A tudatállapotok és az énállapotok

Stephen Lankton

https://doi.org/10.29044/v14i2p42

Absztrakt

A cikkben a szerző bemutatja a tudatosság elméletét, és összekapcsolja az énállapotokkal. A tudat különböző szintjeit írja le, és azt, hogy a tudatállapotok (SoCs) hogyan tartalmazzák a tapasztalati erőforrások különböző gyűjteményeit, ami korlátozza, hogy az egyének hogyan férhetnek hozzá a különböző erőforrásokhoz, amikor bizonyos állapotokban vannak. A mindennapi élethez kapcsolódó példák bemutatása után arra vonatkozó ötletek következnek, hogy a szakemberek hogyan használhatják az empátiát a kliensekkel, hogy a kliensek képesek legyenek megváltoztatni a problémás SoCs-k tartalmát.

14. évfolyam 1. szám 2023. június

Sorskönyv gyógyítás tranzakcióanalízissel és a triológiával: A triológiai tanácsadás leírása

© 2023 G Jayakumar és M D Ajithabai

https://doi.org/10.29044/v14i1p3

Absztrakt

A szerzők részletesen bemutatják a “triológia” koncepcióját, amely úgymond a “három tudománya”, amelyet Fr. George Kandathil dolgozott ki, illetve egy tanácsadási módszert, amelyet S. Siddharthan dolgozott ki belőle. Bemutatják a GK-Keret néven ismert háromszöget, és azt is, hogyan tekinthető ez egy lehetséges módnak az emberiség elemzésére. Bemutatják, hogy ez a megközelítés hogyan tekinthető átfogóbban, mint a személyiség számos más pszichológiai megközelítése, beleértve annak hangsúlyozását, hogy a tranzakcióanalízis legújabb fejlesztései kivételével más megközelítésekben nem fordítanak figyelmet a kapcsolatra. A továbbiakban részletes útmutatót adnak a triológiai tanácsadás alkalmazásáról, és két esettanulmányt is bemutatnak. A nem célravezető folyamatot “enhaviour”-nak nevezik, ami azt jelenti, hogy a testben megélt érzések mások által is megfigyelhető, nem célravezető viselkedéshez vezetnek. Ha megtanítjuk az ügyfeleknek, hogyan figyelhetik meg és szakíthatják meg ezt a folyamatot meditáción keresztül, akkor a tanácsadás ezen formája csak egy ülést igényel az ügyféllel, mert ezt követően felkészül arra, hogy egyedül folytassa a folyamatot, amíg el nem éri a megfelelő eredményt.

A coaching fejlődő világa

© 2023 Keri Phillips

https://doi.org/10.29044/v14i1p16

Absztrakt

Ez a cikk a coaching fejlődő világáról szól, és személyes tapasztalatokat és visszaemlékezéseket vegyít a különböző szerzők által készített anyagok széles körű áttekintésével. A szerző saját modelljeit mutatja be; az Áttekintő modellt, amely a coaching világának mélységét és szélességét mutatja be; a Pozíciók modelljét, amely a problémát, az ügyfelet, a coachot és a szupervízort mutatja be; valamint a Coaching Közösséget, amely az átfedő egyéni és kollektív határokat mutatja be, és azt, hogy ezek hogyan vezetnek különböző kihívásokhoz.

Trauma, memória és az újradöntési terápia hatása

© 2023 Tony White

https://doi.org/10.29044/v14i1p24

Absztrakt

Levonható az a következtetés, hogy az újradöntési terápia az expozíciós terápia egyik formája. Míg az újradöntési terápia céljai sokkal széleskörűbbek, mint az expozíciós terápiáé, Gouldingék az expozíciós terápia egy hatékony formáját hozták létre, amely az újradöntés folyamatának részét képezi. Nagyon sok kutatási bizonyíték igazolja az expozíciós terápia hatékonyságát, különösen a trauma és a PTSD kezelésében. Ez a cikk bemutatja, hogy az újradöntési terápia egy expozíciós terápia, majd azt, hogy az expozíciós terápia hogyan segíthet a skizoid folyamat során kialakuló személyiség elszakadt töredékeinek reintegrálásában.

Tranzakcióanalitikus pszichoterápia neurodivergens kliensekkel: tapasztalatok és gyakorlati ajánlások

© 2023 Claire Bowers és Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/v14i1p32

Absztrakt

Ez a kvalitatív kutatási tanulmány az Interpretatív Fenomenológiai Analízis (IPA) (Smith, Flowers és Larkin, 2009; Smith és Nizza, 2022) használja annak feltárására, hogyan lehet hatékonyan alkalmazni a tranzakcióanalitikus pszichoterápiát a neurodivergens kliensekkel. Ennek célja az volt, hogy feltárja azon résztvevők megélt tapasztalatait, akik neurodivergensek voltak, felnőttként pszichoterápiában részesültek, de gyermekkorukban nem diagnosztizálták őket.
A résztvevők mindannyian frusztrációról, szomorúságról és szégyenérzetről számoltak be azzal kapcsolatban, hogy mások hogyan reagáltak a neurodivergenciájukra és neurodiverzív viselkedésükre a múltban. E tanulmány célja az volt, hogy a külső viselkedésformákon túl a mögöttes szükségletekre is rátekintsen, és megvizsgálja, hogy a neurodivergens klienseknek mire lehet szükségük mind pszichoterapeutájuktól, mind a pszichoterápiától.
A tanulmány négy fő pszichoterápiás szükségletet javasol és három fő csapdát azonosít, amelyekbe a pszichoterapeuták beleeshetnek, amikor neurodivergens kliensekkel dolgoznak, és nyolc olyan kapcsolati megerősítést ír le, amelyeket fontos figyelembe venni, amikor neurodivergens kliensekkel dolgozunk.

Kutatási javaslat: Fenomenológiai változások feltárása és a ráhangolódás javítása táncos/ritmikus mozgások segítségével

© 2023 Zara Irani

https://doi.org/10.29044/v14i1p55

Absztrakt

Ez a tanulmány javasol egy kutatási taulmányt amelyre a visszajelzéseket szívesen fogadnak. A cél annak feltárása, hogy a tánc, amelyet itt a test ritmikus mozgásaként definiálunk, válhat-e olyan eszközzé, amelyet a gyakorló szakember a szubszimbolikus kommunikáció modelljének keretében használhat a kliensekkel. A szakirodalmi áttekintés a pszichoanalízissel kezdődik és ahogyan haladunk napjaink felé, a demenciával foglalkozó képzett táncosokkal készült, számos TA-s anyagra hivatkozik. A szerző hangsúlyozza az önreflexió, az etikai megfontolások és a kulturális hatások szükségességét. A cikk egy vázlatot is tartalmaz a kezdeti kutatási módszertanról, amelyet a szerző használt és bemutajta, hogyan használhatják fel azt a kollégák.

Keri Phillips – Gyászjelentés – 2023. június

© 2023 Julie Hay

https://doi.org/10.29044/v14i1p64

Gyászjelentés – Keri Phillips

13. évfolyam 2. szám december június 2022

Alkalmazott tranzakcióanalízis a zeneoktatásban: A természetes módon előforduló tanár én-állapotok viselkedésmódjai és ezek hatása a tanulói motivációra

© 2022 Kianush Habibi

https://doi.org/10.29044/v13i2p3

Absztrakt

A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a tanári viselkedés hatását a tanulói motivációra tanár-diák interakciók során a zeneoktatás területén. A zenetanárok és tanítványaik közötti kommunikáció megfigyeléseit a szerző a tranzakcióanalízis szemüvegén keresztül vizsgálta. A résztvevő diákok 7 és 12 év közöttiek voltak, valamint 7 tanáruk. A tanárok diákokkal való interakcióik során természetes módon előforduló én-állapot viselkedését figyelték meg és rögzítették azzal a szándékkal, hogy felmérjék a diákok motivációjára gyakorolt hatását. A hipotézis az volt, hogy a Felnőtt, a Gondoskodó Szülő és a Szabad Gyermek én-állapotokban megnyilvánuló tanári viselkedés hatása szignifikánsan növeli a tanulók motivációját. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy ez a hipotézis érvényes.

Képzeld el! – A képzeletet használó posztmodern újradöntési módszerek

© 2022 Aruna Gopakumar and Nikita Bandale

https://doi.org/10.29044/v13i2p17

Absztrakt

Ez a cikk két olyan történetet mutat be az újradöntési terápiáról, amely a kliens képzeletét és imaginációját használja a változás erőforrásaként. Bemutatjuk a képek és a képzelet tudatosabb terápiás beavatkozásként való használatának érveit, mind a tudattalan sorskönyvi minták feltárására, mind a változásra való meghívásra. A képzeletet használó újradöntési technikákat konstruktivista szemüvegen keresztül vizsgáljuk, abban a reményben, hogy e technikák alkalmazása előtérbe kerülhet a kortárs gyakorlatban.

Kemény szerződések, puha szerződések és a tudatalatti

© 2022 Tony White

https://doi.org/10.29044/v13i2p25

Absztrakt

Ez a cikk azt vizsgálja, hogy melyek a „kemény” és a „puha” szerződések, hogyan hatnak különbözőképpen a pszichoterápiás folyamatra, és különösképpen azt, hogy hogyan hatnak a tudattalanra, valamint az egyes szerződéstípusok milyen típusú tudattalan anyagot hajlamosak felszínre hozni. Ez jelentős hatással van mindarra, ami a terápiás szobában történik.  A kétféle szerződéstípus különböző légkört és klímát teremt a pszichoterápia számára. Ez a cikk elmagyarázza, hogy mi ez két különböző megközelítés, és hogyan viszonyulhat hozzá a terapeuta.

A kliensrendszer: A klienseket támogató csoport jelentősége az egészségtudományok területén

© 2022 Tânia Caetano Alves

https://doi.org/10.29044/v13i2p32

Absztrakt

Ebben a fenomenológiai tanulmányban annak bemutatását tűztük ki célul, hogy prezentáljuk a kliensrendszer koncepcióját az egészségtudományi területen tranzakcióanalízis segítségével egy narratív tanulmányon keresztül, szakirodalmi alapokra építve.

Kiindulási pontot szeretnénk nyújtani az egészségügyi szakemberek számára és a klienseket támogató csoportok – a kliensrendszer – szakértelmének és a kapcsolati dimenziója fontosságának megértéséhez, amikor azok az egészség-betegség kontinuum valamely pontján érintettek. Arra reflektálunk, hogy a fizikai jólét elvesztése milyen hatást gyakorolhat nemcsak a beteg egyénre, hanem azokra a csoportokra is, amelyekhez tartoznak, beleértve a felépülésük segítésében részt vevő egészségügyi csapatot is. Cikkünk az egészség holisztikusabb és integratívabb megközelítését javasolja.

A TA autonómia fogalmának mérése és annak korrelációja a munkavállalók önértékelésének pontszámaival a vezető által adott értékeléssel összehasonlítva

© 2022 Buket Kılıç and Olca Sürgevil

https://doi.org/10.29044/v13i2p44

Absztrakt

Ebben a tanulmányban azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk az autonómia tranzakcióanalitikus koncepciójának hatását, valamint azt, hogy az hogyan függ össze a munkavállalók saját teljesítményértékelési pontszámai és a vezetőjük által adott teljesítményértékelés közötti összhanggal. Egy olyan kérdőívet használtunk, amelyet korábban már kidolgoztak és kutattak mindazok, akik a tranzakcióanalízist alkalmazzák. Amellett, hogy megállapítottuk, hogy a kérdőív magas pontszámai és a munkavállaló egyetértése a vezetője értékelésével összefüggésben van, rájöttünk, hogy a kérdőívnek vannak hiányosságai, és ezek kérdéseket vetnek fel a tranzakcióanalízisben általában leírt autonómia fogalommal kapcsolatban.  Mellékelünk egy átdolgozott kérdőívet, amely az eredeti 19 kérdésből már csak 11-et tartalmaz, és bemutatjuk, hogy az eredeti négy, majd két komponens két különböző faktort jelenthet.

13. évfolyam 1. szám 2021

Egy új énállapot-leltár kifejlesztése – Tanulmány egy brazil mintán, portugál nyelvű változatban

© 2022 Renata Cristina Brandão Rossini, Ederaldo José Lopes, Joaquim Carlos Rossini

https://doi.org/10.29044/v13i1p3

Absztrakt

Ez a tanulmány Brazíliában készült, és egy új leltárt mutat be, amely az én-állapotok, (mint a tranzakcióanalízis egyik fontos fogalma) értékelésére készült. A vizsgálatban 295, 18 és 70 év közötti, önkéntes vett részt, mindkét nemből. A feltáró faktorelemzések egy 37 tételből álló, portugál nyelvű, hat faktorban megfelelően karakterizált tételt mutattak ki: Kritikus Szülő (KSz), Gondoskodó Szülő (GSz), Felnőtt (F), Szabad Gyermek (SzGy), Alkalmazkodó Gyermek – engedelmes típus (AGyE) és Alkalmazkodó Gyermek – lázadó típus (AGyL). Az eredmény hasznos mérőeszköz az én-állapotok vizsgálatához és feltérképezéséhez az egyénekkel való alkalmazás során, valamint más nyelveken történő, jövőbeli kutatások alapjául szolgálhat.

Interpretatív fenomenológiai analízis a terapeuták COVID-19 globális vészhelyzet során szerzett tapasztalatairól a tranzakcióanalízis segítségével

© 2022 Claire Daplyn

https://doi.org/10.29044/v13i1p11

Absztrakt

Ez egy kvalitatív kutatási tanulmány, amely az interpretatív fenomenológiai analízist (IPA) (Smith, 1995) alkalmazva vizsgálja az Egyesült Királyságban működő tranzakcióanalitikus terapeuták tapasztalatait, akik a COVID-19 világjárvány előtt és alatt dolgoztak a kliensekkel. A kutatás célja az volt, hogy feltárja milyen az, amikor a kliensekkel kialakított, túlnyomórészt személyes térben végzett terápiás munkáról hirtelen kell áttérni arra, hogy komoly változásokat eszközöljünk személyes és szakmai szinten egyaránt, mindezt párhuzamosan a kliensekkel, akik hasonló kihívásokkal küzdenek a saját életükben. Az eredmények arra utalnak, hogy a résztvevők traumás stresszreakciókat tapasztaltak. A résztvevők kezdetben úgy érezték, hogy nincsenek felkészülve a személyes terápiáról az online terápiára való áttérés többszörös kihívásainak kezelésére. A technológiai és etikai kérdések mellett a terápiás kapcsolat minőségében és jellegében is változásokat tapasztaltak. Az idő előrehaladtával azonban az online munka pozitív aspektusai is felfedezhetővé váltak és a szakmai megerősödés érzését tapasztalták. Jelentősnek találták a szakmai testületek és a képzési intézmények szerepét. A különböző országokban és közösségekben elérhető online képzések sokféleségét nagyra értékelték, bár a tanulási tapasztalatok minősége eltérő volt.

A tanárok passzív viselkedésének interkulturális vizsgálata az edukációs tranzakcióanalízis szemüvegén keresztül

© 2022 Anna Pierzchała, Edyta Widawska, Piotr Jusik

https://doi.org/10.29044/v13i1p28

Absztrakt

Cél: A cikk célja a passzivitás fogalmán alapuló kutatási eredmények bemutatása a tranzakcióanalízis – a humanista iskola egyik pszichoterápiás módszere – feltételezéseivel összhangban. A passzivitást olyan viselkedésformákként határozzuk meg, amelyek blokkolják a konstruktív és megoldásorientált cselekvéseket.

Tervezés/Módszertan/Megközelítés: A fő kutatási módszerek közé tartoztak a diagnosztikai felmérések és a kérdőíves adatfelvétel. A vizsgálatban az Anna Pierzchała (2013) által készített “Egy pedagógus valósága” kérdőívet használtuk. 441 válaszadó adta meg válaszait Guatemalából, Lengyelországból, az Egyesült Királyságból és Ukrajnából. A különbségeket a Kruskal-Wallis-próba segítségével azonosítottuk, amely a független minták esetében általánosan használt egytényezős varianciaanalízis (ANOVA) megfelelője.

Megállapítások: A tanárok passzív viselkedésével kapcsolatos különböző kultúrákat összehasonlító kutatások jelentős különbségeket mutattak az egyes országok között. A passzivitás legalacsonyabb szintjéről Guatemalában [1], a legmagasabbról pedig Ukrajnában számoltak be. A Hofstede-féle kulturális dimenziók modell lehetővé tette számunkra, hogy felvázoljunk néhány általános tendenciát a passzív viselkedés tekintetében a vizsgált országokban. Az egyénileg kimutatott passzivitás szintje áthidalásra került a tanárok társadalmi működéséből adódó meghatározó tényezőkkel.

Gyakorlati hatások: A tanulmány néhány iránymutatást kínál a tanári passzivitás kezelésére, és meghatározza a problémamegoldó készségek fejlesztésének stratégiáit. A leggyakoribb passzív viselkedés minden országban a túlalkalmazkodás volt, ami kiemelte annak fontosságát, hogy a tanároknak a tranzakcióanalízis szempontjából fejleszteniük kell a személyközi jelenségek tudatosságát.

Egyediség/hozzáadott érték: A bemutatott kutatásra korábban még nem került sor, és ebben a szakaszban feltáró jellegű, bizonyos interkulturálisan deklarált mintákat jelez, ugyanakkor meghatározza a további vizsgálatra váró területeket is. A tranzakcióanalízis hasznos elméletnek tűnik a kultúrák közötti összehasonlító vizsgálatok megtervezésében.

A sorskönyvi hétszög (heptagon)

© 2022 Tony White

https://doi.org/10.29044/v13i1p53

Absztrakt

A szerző által kidolgozott sorskönyvi hétszög azt mutatja be, hogy az emberi személyiség hét aspektusa – viselkedés, érzések, gondolatok, testtartási minták, szokások, hiedelmek és attitűdök, valamint korai döntések – hogyan illeszkednek geometrikusan egymáshoz, egymást erősítve és támogatva, és ezáltal nehezebbé téve a sorskönyvek megváltoztatását. Ezeket az elemeket ezután összefüggésbe hozzuk azzal, hogy a különböző pszichoterápiák hogyan dolgoznak velük és kifejtjük, hogy a modell geometrikus jellege azt jelenti, hogy több aspektusnak meg kell változnia, mert különben a többi elem megerősíti a kevésbé hasznos mintákat.

Empátia saját magunkkal, az érzelmek szabályozásának szükséges eleme

© 2022 Jane Maria Pancinha Costa, Ronel Alberti da Rosa

https://doi.org/10.29044/v13i1p62

Absztrakt

Az egymás iránti gondoskodás igénye, az azonosulás azzal, ami közös bennünk, élőlényekben ezen a bolygón, napjainkban (hogy csak néhányat említsek) az idegtudományok, a viselkedést, az érzelmeket és a társas kapcsolatokat kutatók tanulmányainak és reflexióinak középpontjába került. Az egészségfejlesztés és a pszichoterápia területén sincs ez másként. Az elmúlt két évtizedben az agyról és az idegrendszerről szóló ismeretek bővülése az idegtudományi kutatások területén olyan információkkal szolgált, amelyekkel az egyén és annak kapcsolatainak megértéséhez lehet kapcsolni ezeket a területeket hozzájárulva a közös gondolkodáshoz, a megértéshez és azokhoz az akciókhoz, amelyek a szenvedéstől való lehetséges megszabadulásra vonatkoznak. Így ennek a kvalitatív cikknek az a célja, hogy a legújabb szakirodalmak áttekintése alapján elgondolkodjon az empátia elsődleges vagy természetes érzelmekből eredő megértésének lehetőségéről. Nyilvánvalóvá válik az érzelemszabályozás fontossága, figyelembe véve az empátiát saját magunkkal, mint annak funkciója, hogy az ösztöneinket szabályozzuk a túlélésért, annak érdekében, hogy a jólét és az evolúció megtörténhessen egyéni és társadalmi szinten.

A tranzakcióanalízis ereje az egyénben a Kapcsolati Integratív Mentorálás (Relational Integrative Mentoring) után

© 2022 Maria Imaculada Gonçalves de Almeida, Rita Varela, Rubens Correia Filho

https://doi.org/10.29044/v13i1p72

Absztrakt

A szerzők narratív elemzésen keresztül mutatják be, milyen tanulságokat hozott a TA, amikor Kapcsolati Integratív Mentorálásban részesülve alkalmazzák azt.  Teljeskörűen bemutatják, hogyan épül be a tranzakcióanalízis az ilyen típusú mentorálásba, beleértve a konkrét elméletek részleteit és azok felhasználásának módját. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a mentoráltak különösen nagyra értékelik a tranzakcióanalízist mint nyelvet, valamint az olyan fogalmak hasznosságát, mint az én-állapotok, tranzakciók, érzelmek, pszichológiai játszmák és szerződések. A mentoráltak által tanultakról bebizonyosodott, hogy alkalmazhatóak a családokban, valamint abban a szervezeti kontextusban, amelyben a mentorálást végezték. Arra a következtetésre jutottak a szerzők kutatásukban, hogy a Kapcsolati Integratív Mentorálás fenntartható és jelentőségteljes fejlesztési program.

Alzheimer-kór: Megfontolások a tranzakcióanalízis fényében

© 2022 Ede Lanir Ferreira Paiva

https://doi.org/10.29044/v13i1p84

Absztrakt

Ez a cikk az Alzheimer-kórral kapcsolatos szakirodalom narratív áttekintésének eredménye, a tranzakcióanalízis elméletének áttekintése mellett, különös tekintettel arra, hogy a Ne gondolkodj! és az értelem nélküli sorskönyvre vonatkozó előírások és gátló parancsok összefüggésbe hozhatók a betegség kialakulásával. Azért készítettük ezt az írást, hogy a természettudományokon túli összefüggéseket tanulmányozzuk.

12. évfolyam 2. szám 2021

Strukturális Tranzakcióanalízis: Ego Ének és Én-állapotok – Ok-okozati összefüggések és beavatkozások

© 2021 Jorge Alberto Close

https://doi.org/10.29044/v12i2p3

Absztrakt

Ez a cikk azonosítja azokat a fiziológiai, neurológiai és pszichológiai tényezőket, amelyek mind a genetikai, mind a környezeti tényezők által támasztott korlátokból erednek, és amelyek az emberi viselkedésformák kiindulópontjait jelentik. Elemezzük azokat az Ego-énnek nevezett meghatározó tényezőket, amelyek kialakítják azokat a jelenségeket, amelyeket Eric Berne osztályozott, strukturált és megfogalmazott, hogy megformálja a tranzakcióanalízist és olyan eszközöket dolgozzon ki, amelyek segítik a szakembereket és a betegeket a viselkedések módosításában. Bemutatjuk az Alkalmazkodó Gyermek megjelenésének egy másik formáját, amely más, mint Berne modellje, ahol az Alkalmazkodó Gyermek a Természetes Gyermek részeként jelenik meg. Beazonosítjuk a Szülő-Alkalmazkodó Gyermek és a Felnőtt én-állapotokat, amelyek megnyilvánulásaikat és felépítésüket a megfelelő én-állapot fiziológiai fejlődése mentén alakítják. Azt javasoljuk, hogy az Alkalmazkodó Gyermek a Szülő én-állapot részét képezze. A kontaminációt felülvizsgáltuk és helyesbítettük az ok és okozat összefüggést, abból kiindulva, hogy a kontaminált én-állapot a Szülő én-állapot, amely parancsokon alapuló tévhitet hoz létre, amely illúziót generál az Alkalmazkodó Gyermeki részen, ami viszont a Természetes Gyermek érzelmi reakcióját okozza, jelentősen korlátozva a Felnőtt én-állapot képességét a beavatkozásra. A sorskönyvelemzés áttekintése és rendszerezése azt mutatja, hogy a sorskönyv egy életterv, amely a fogantatáskor kezdődik és a halállal végződik, és amely nélkülözhetetlen a túléléshez, valamint amelynek vannak megfelelő és nem megfelelő szegmensei, amelyek korlátozhatják az életünk hosszúságát és az életminőséget. A kialakulásukban és megvalósításukban szerepet játszó eseményeket, neurofiziológiai tényezőket és emlékeket is azonosítjuk. Végezetül javaslatokat és példákat mutatunk be a viselkedések korrekciójára és a szerződések teljesítésére irányuló intervenciók és taktikák integrált kidolgozására.

A főbb szakirodalmak áttekintése azt illetően, hogyan járul hozzá az újradöntési megközelítés a Gyermeki én-állapot dekonfúziójához

© 2021 Tony White

https://doi.org/10.29044/v12i2p17

Absztrakt

Ez a tanulmány Gyermeki énállapot dekonfúziójáról szóló néhány fontosabb tranzakcióanalitikus irodalomát vizsgálja. Azt igyekszünk bemutatni, hogy az egyes megközelítések hogyan jelenítik meg a dekonfúzió céljait és a dekonfúzió lehetséges módszereit. Cikkünk tisztázza azt a három módszert, amelyet Berne szerint dekonfúzióra lehet használni. Összefoglaljuk a témával foglalkozó szakirodalmakat, amire a szerző tudomása szerint korábban még nem volt példa.

A „pszichológiai játszmák” kérdőív továbbfejlesztése

© 2021 Iming Huang

https://doi.org/10.29044/v12i2p25

Absztrakt

Egy Tajvanon 615, különböző korú, iskolai végzettségű és foglalkozású alany bevonásával végzett kutatást ismertetünk, amelynek célja egy olyan kérdőív kidolgozása, amely a pszichológiai játékok három összetevőjét méri: rejtett üzenetek vagy dupla fenekű tranzakciók, szerep átkapcsolások a drámaháromszögben és elfojtott érzések. A tanulmány tartalmaz egy irodalmi áttekintést, és ismerteti a kérdőív kialakítását egy 226 alanyon végzett előzetes tesztelésen keresztül. A statisztikai elemzések eredményeit ismertetjük, és a végleges kérdőívet angol és kínai nyelven a függelékben mellékeljük.

A Kulturális Szülő és tanulás a tudásalapú társadalomban – Egy felmérés általánosiskolai diákok bevonásával

© 2021 Cesare Fregola

https://doi.org/10.29044/v12i2p33

Absztrakt

Ez a cikk egy olyan kutatást ismertet, amely a Roma Tre Egyetem általános iskolai neveléstudományi szakán 132 hallgató bevonásával került elvégzésre. A kutatáshoz komplexitási paradigmát alkalmaztak, amiben csoportos munkát használtak egy kérdőív megtervezéséhez, amelyet később elemeztek, hogy aztán 8 különböző nézőpontot alakítsanak ki. Az alapul szolgáló elméleti perspektíva a Kulturális Szülő tranzakcióanalitikus koncepciójának (és a kapcsolódó referenciakeret, sorskönyv és én-állapotok fogalmaknak) alkalmazhatóságát vizsgálta annak megértéséhez, hogy milyen változásokra van szükség az oktatási folyamatokban, hogy reagálni tudjanak a családi, iskolai és társadalmi kultúrák változására, különös tekintettel az “app generációra” és a technológia növekvő hatására a virtuális terekben, valamint a kulturális sokszínűségre.

12. évfolyam 1. szám 2021

A játszmaháló

© 2021 Stephen R. Lankton

https://doi.org/10.29044/v12i1p3

Absztrakt

A szerző bemutatja saját tervüket egy játszmahálóról, amely az eredeti Circumplex-modell, Learynek (1957) tulajdonított változatára helyezhető rá. Az eredeti Interperszonális Ellenőrző Lista (ICL) és a hozzá kapcsolódó tengelyek és területek (szakaszok) megmaradnak, mivel a cél az, hogy az egyéneket saját viselkedésük feltárására ösztönözze, valamint arra, hogy megértsék ezek hogyan kapcsolódnak az életpozícióikhoz és az általuk játszott pszichológiai játszmákhoz. A használt ICL rövid története után egy módosított OK keret bemutatása következik, amely elismeri, hogy vannak “jó” játszmák, és a négy fő életpozíciónak megfelelő pszichológiai játszmák is bemutatásra kerülnek. A függelékek tartalmazzák a használt anyagokat, más nyelvekre való hivatkozásokkal, valamint részletes utasításokat, amelyek lehetővé teszik a gyakorló szakemberek számára az alkalmazást. A szerző példákkal zárja a cikket arra vonatkozóan, hogyan lehet az eredményeket értelmezni és felhasználni az egyes kliensek és partnerek segítésében.

Öngyilkossági ragály – Az öngyilkossági paktum és az öngyilkos magatartás hatása a terápiás és családi kapcsolatokban

© 2021 Tony White

https://doi.org/10.29044/v12i1p18

Absztrakt

Ez a cikk az öngyilkosság és a kapcsolatok viszonyáról szól. Hogyan befolyásolhatják az öngyilkossági gondolatok és viselkedés az öngyilkos személy és a környezetében élők kapcsolatait? A téma magában foglalja az öngyilkos személy és más öngyilkos emberek közötti kapcsolatokat, valamint az öngyilkos személy és olyan ember kapcsolatát, akik nem öngyilkosok.  Hogyan hathat az öngyilkos személy a másikra, és hogyan hat a másik viszont vissza az öngyilkos személyre? Milyen hatást gyakorolnak egymásra a gondolkodásuk és érzéseik tekintetében, és ez hogyan hat az egymással folytatott tranzakcióikra? Vizsgáljuk az öngyilkossági klasztereket, az öngyilkossági paktumokat, az öngyilkosságot a terápiás kapcsolatban és a családi kapcsolatokban.

Passzivitás az oktatásban

© 2021 Piotr Jusik

https://doi.org/10.29044/v12i1p25

Absztrakt

A szerző a passzivitás előfordulását és következményeit vizsgálja, oktatási környezetben. A TA szakirodalmon belül az elméleti háttér áttekintése után számos kutatásról számol be, majd meghatározza a passzivitás kezelésének lehetséges megközelítéseit. Három esettanulmányt mellékel, javaslatokkal és ábrákkal kiegészítve, amelyek a túlalkalmazkodás áthidalásának lehetőségeit mutatják be.

Gátló parancsok és a motiváció az emberi növekedésben a triológia szempontjából

© 2021 Ranjith MR

https://doi.org/10.29044/v12i1p35

Absztrakt

Ebben a cikkben ötvözzük Kandathil (1978) triológiai megközelítését (amely az Én, a Te és a Cél szempontjait tartalmazza) valamint ezek kapcsolatát az Identitás, a Racionalitás és a Kapcsolat szempontjából a tranzakcióanalízis gátló parancsokra és engedélyekre vonatkozó elméleteivel. Az eredményt egy kiterjesztett GK-keretként illusztráljuk, hogy modellt nyújtson annak elemzéséhez, hogy a gyermekkori döntések hogyan akadályozzák a kliensek növekedését a jelenben. A parancsok és a parancsokat közvetítő üzeneteket egyaránt figyelembe vesszük, az engedélyeket pedig a szeretet, a remény és a bizalom fogalmaival írjuk le. Jelentős kapcsolat jön létre a Maslow-féle szükséglethierarchiával is, ami viszont néhány kezdeti megfontolásra késztet a lelki növekedés természetével kapcsolatban. Egy rövid esettanulmányt is mellékelünk annak bemutatására, hogy az így kapott keret hogyan segíthet az elemzésben az ügyfelekkel megosztható formában.

A TAMED játszma, a „bámészkodók” és a szakmai egyesületek

© 2021 Julie Hay

https://doi.org/10.29044/v12i1p42

Absztrakt

A szerző bemutatja a TAMED (TA Myth of Explanatory Depth) nevű pszichológiai játszmát, amely szerinte magyarázatot ad a tranzakcióanalitikus tagságon és szakmai egyesületeken belül előforduló egészségtelen dinamikára. Ezt négy személyes tapasztalatokon alapuló esetpéldával illusztrálja. Emellett áttekintést ad a TA elméletéről, a pszichológiai játszmákról, a “bámészkodó” szerepéről, a drámaháromszögön belüli különböző szerepekről és azok kiterjesztéseiről, valamint a potenciálpiramisról. TA-s és nem TA-s szerzők által készített anyagokon keresztül támasztja alá azt a feltevést, hogy az ilyen játszmák inkább a szervezeti és csoportfolyamatokhoz, mint a konfliktus okozójának tekintett egyén sorskönyvéhez kapcsolódnak. A cikk néhány kezdeti gondolattal zárul azzal kapcsolatban, hogy a TA-s közösséget bemutató szervezeti ábrákat módosítani kell, hogy azok jobban tükrözzék a szakmai egyesületek szerkezetét és dinamikáját.

11. évfolyam 2. szám 2020

A tudós és a gyakorló szakemberek közötti szakadék vizsgálata a pszichológiában: A tudósok tranzakcióanalitikus tipológiája

© 2020 Patrick Whitehead

https://doi.org/10.29044/v11i2p3

Absztrakt

Az én-állapotok tranzakcióanalitikus modelljeit (Berne 1961, 1964) felhasználva a szerző a tudósok tipizálására tesz javaslatot, és 14 típust ábrázol az integrált én-állapotok, a kontaminált Felnőtt és a kettős kizárással járó én-állapot modellek alapján. A tipológia amely bemutatásra kerül úgy is mondhatjuk, hogy a „tudomány pszichológiája”, amelynek példaképei közé tartozik Thomas Kuhn (1962/2012) és Abraham Maslow (1969). Ebben a cikkben a tudománypszichológiát megkülönböztetjük a tudományfilozófiától és tudományelmélettől, és feltárjuk a tudósok személyiségével kapcsolatos kutatásokat. Nagy jelentőségűnek tűnik a klinikai és a tanácsadó pszichológiában a tudós és a szakember közötti egyértelmű szakadék.

Feyerabend (1970) hírhedt, a tudományról szóló, “bármit lehet” című poénja alapján bemutatjuk, hogy a tudóstípusok tranzakcióanalitikus elemzésének segítségével Feyerabend megjegyzése háromféleképpen értelmezhető: Szülő: “A tudósoknak nem kellene ilyen komolynak lenniük”; Felnőtt: “Úgy tűnik, hogy bármit megy” és Gyermek: “Nincsenek szabályok!”. Csak ezek integrációjában (PAC) érthető meg Feyerabend értelmezése, így a pszichológiai szakemberé is, akinek gyakorlata nem választható el a tudományos alapoktól. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a tipológia alkalmazása a gyakorló szakembereknél megmagyarázza azok kutatásokra adott reakcióit.

Az én-állapotok értékelése és mérése – Az Ego State Questionnaire (ESQ-R) felülvizsgált változatának olasz fordításának pszichometriai tulajdonságai

© 2020 Fiorenzo Laghi, Giuseppe Crea, Claudia Filipponi, és Giorgio Cavallero

https://doi.org/10.29044/v11i2p14

Absztrakt

A nagyobb objektivitás iránti igényre adott válaszként Loffredo, Harrington, Munoz és Knowles (2004) kidolgozta az Ego State Questionnaire-Revised (ESQ-R) 40 tételes változatát, amely az eredeti 60 tételes változat (Loffredo és Omizo, 1997) átdolgozása volt. Jelen tanulmány az ESQ-R skála olasz változatát értékeli, amelyet 483 alanyból álló minta (204 férfi és 279 nő) töltött ki, és elfogadható konstrukciós érvényességet és megbízhatóságot mutat az öt alskála (Kritikus szülő, Gondoskodó Szülő, Felnőtt, Szabad Gyermek és Alkalmazkodó Gyermek) tekintetében. A feltáró faktorelemzések az eredeti ESQ-R skálán említett öt faktorra utaltak; a 0,30-as vagy annál alacsonyabb értékkel rendelkező elemeket kizárták, és további vizsgálatok kimutatták, hogy a 33 elemet tartalmazó ESQ-R-I olasz változata jó konstrukciós érvényességgel rendelkezik az öt én-állapot objektív mérésére a tranzakcióanalízis elméletének megfelelően. A jövőbeli kutatásokra vonatkozó következtetések is megfogalmazásra kerülnek ebben a cikkben.

Tranzakcióanalízis és az oktatás – Együtt élni a komplexitással

© 2020 Cesare Fregola

https://doi.org/10.29044/v11i2p25

Absztrakt

Az OECD (2018) 21. századi készségek keretrendszerének rövid bemutatása azt sugallja, hogy a képzésben, oktatásban, tanításban és tanulásban résztvevők számára számos lehetőség kínálkozik. A háromoldalú szerződéses modell újraértelmezése a társadalmi, gazdasági, kulturális és technológiai változások jelenlegi összetettségének fényében, és az, ahogyan ezek kiemelik a határok és etikai szempontok iránti figyelmet, lehetővé teszi számunkra, új szinergiák feltételezését a pszichoterápiás, a tanácsadási, az oktatási és a szervezeti TA alkalmazásának különböző területei között. Bár ez a cikk az oktatási kontextusban végzett kutatásra összpontosít, bemutatja a személyes tanulási kapcsolatok lehetséges következményeit korunk komplexitásán belül.

Tranzakcióanalízis és a többszörös intelligencia  – Javasolt diagnózis és intervenció

© 2020 Regina Berard

https://doi.org/10.29044/v11i2p35

Absztrakt

A tranzakcióanalitikus első lépése az intervenciós terv kidolgozása érdekében a működő én-állapotok diagnosztizálása. A többszörös intelligencia elmélete segíthet ebben azáltal, hogy lehetővé teszi a kliens már meglévő képességeinek és kompetenciáinak felismerését, és azt, hogy a Felnőtt én-állapot ezután hogyan dekontaminálható és energetizálható. Jelen tanulmány az én-állapotok és a többszörös intelligencia fogalma közötti kapcsolatokat tárgyalja, és azt, hogy ez hogyan segíthet a diagnózis és a klinikai beavatkozás megkönnyítésében.

A „sikeres vitorlás” metafora használata egy fintech vállalat funkcionális elemzésén belül: Egy bolgár szervezeti esettanulmány

© 2020 Vladislav Yordanov

https://doi.org/10.29044/v11i2p41

Absztrakt

A szerző a “sikeres vitorlás” (Sailship Success) (Hay, 2017) tranzakcióanalitikus modell alkalmazását írja le egy funkcionális elemzési esettanulmány keretében egy bolgár székhelyű, de több más országban is telephellyel rendelkező fintech vállalatnál. Részletesen ismerteti a tanácsadói projekt létrehozásának módját, céljait és az alkalmazott módszereket. Bár egy kérdőív kialakítását és eredményeit is ismerteti, a hangsúlyt arra helyezi, hogy a vezetőkkel folytatott interjúk során hogyan kezdték el használni a “sikeres vitorlás” metaforát, ami jelentősen eltérő nézőpontok azonosításához vezetett azzal kapcsolatban, hogy a szervezet inkább egy békés vagy egy csatába induló hajóhoz hasonlít-e. Néhány problémát is kiemel a szerző, többek között azt, hogy nem volt világos elképzelés a hajó tervezett célállomásáról, nem voltak tisztában a potenciális fenyegetésekkel, például a versenytársakkal, és nem tudatosult, hogy a hajó egy flotta részét képezi.

11. évfolyam 1. szám 2020

Kutatási eredmények a szíriai serdülőkorúak Felnőtt én-állapotának szintjét fejlesztő tranzakcióanalitikus tréningprogram érzelmi stabilitásra gyakorolt hatásáról

© 2020 Alaa MHD Taysir Morad

https://doi.org/10.29044/v11i1p4

Absztrakt

Egy felmérésen alapuló kutatást írunk le arról, hogy egy damaszkuszi iskolában zajló, tranzakcióanalízis koncepciókon alapuló képzési program milyen hatást gyakorolt 36 serdülő diák (és 36 kontrollcsoportos diák) Felnőtt én-állapotára és érzelmi stabilitására. A kísérleti eszközrendszer meglévő és új eszközökből állt, beleértve az én-állapot kereket, az én-állapot problémamegoldó skálát, az én-állapot mérőeszközt, az érzelmi stabilitás rövid mérőeszközt és a Geneva érzelemkereket. Az eredmények különbséget mutattak a Felnőtt és a Szabad Gyermek én-állapotok és az érzelmi stabilitás terén, valamint némi különbséget a fiúk és a lányok között a Gondoskodó Szülő és az Alkalmazkodó Gyermek én-állapotok tekintetében.

Egy tranzakcióanalitikus diagnosztikai eszköz kifejlesztése a kiégés diagnosztikájára – Bemutatás egy svájci esettanulmányon keresztül

© 2020 Gianpaolo Benedetti, Enrico Benelli and Mariavittoria Zanchetta

https://doi.org/10.29044/v11i1p13

Absztrakt

A kiégés ICD-11-be való felvételére hivatkozva áttekintjük a szakirodalmat, és a tranzakcióanalízis fogalmainak a rendszerszintű pszichodinamikai, kognitív-viselkedéselméleti és logoterápiás perspektívákkal való kombinációját egy háromdimenziós heptagon létrehozásához, amelyben minden csúcs a kiégés állapotának egy-egy dimenzióját jeleníti meg: kognitív, viselkedéselméleti, motivációs, érzelmi, szomatikus, kapcsolati és egzisztenciális. Megmutatjuk, hogy az itt-és-most tünetek hogyan reprezentálják az ott-és-akkor élményeket, és bemutatjuk, hogy ezek az elemek hogyan jeleníthetőek meg az O’Reilly-Knapp és Erskine (2010) által kidolgozott sorskönyvi rendszerben. Ezt Freudenberger és North (1992) 12 lépéses modelljével kombináljuk egy egyszerűsített ötfázisú modellben: mézeshetek, elfojtás, tagadás, dehumanizáció és kiégés. Ezen anyag alapján bemutatnunk egy proxy-értékelésű kiégésfelmérő táblázatot (BAC) és egy félig strukturált kiégésfelmérő interjút (BAI). Ezután egy esettanulmányt is bemutatunk, amelyben ezt az anyagot egy 56 éves svájci férfi kliens esetében alkalmazzuk. Bár elismerjük ennek az egy esetnek a korlátait, azt gondoljuk, hogy az anyag felhasználható a kiégéshez kapcsolódó kézikönyvek kidolgozásához, és a különböző szakaszai alkalmazhatóak a TA egyes alkalmazási területein.

A Proxy-Generated Outcome Measure (PGOM) fejlesztése és esettanulmányi felhasználása a szenvedés témakörére vonatkozóan illuzórikus mentális egészséggel rendelkező kliensekkel való munka során

© 2020 Giulia Guglielmetti and Enrico Benelli

https://doi.org/10.29044/v11i1p32

Absztrakt

Az illuzórikus mentális egészség koncepciója szerint szükség van egy olyan megközelítésre, amely segítségével olyan személyekkel is lehet dolgozni, akik nincsenek tudatában szenvedésüknek, és ezért képtelenek problémáikat önbevallási eszközök segítségével megfogalmazni. Az önbevallást vagy a klinikus által generált standardizált eszközöket használó nomotetikus megközelítést összehasonlítjuk az ilyen egyénekkel való munka idiografikus megközelítésével. Egy esettanulmány segítségével bemutatjuk a Proxy-Generated Outcome Measure (PGOM) kifejlesztését és első alkalmazását, amely lehetővé teszi a klinikusok, megfigyelők és kutatók számára, hogy nyomon kövessék a kliens alapvető szenvedéseit és a pszichoterápiás folyamat során bekövetkező változásokat. Egy nomotetikus kimeneti mérőeszközzel való összehasonlítást is bemutatunk.

Érzek, tehát vagyok – Tanulmány az érzelmek jelentéséről és funkcióiról

© 2020 Adriana Montheiro

https://doi.org/10.29044/v11i1p58

Absztrakt

Az érzelem nem pontosan definiálható fogalom, még akkor sem, ha a köznyelvben affektív állapotokra utal. A tranzakcióanalízis elméletét, amelyet Berne hozott létre és követői fejlesztettek tovább, átitatja az érzelem fogalma. Annak érdekében, hogy fényt derítsünk ezekre a kérdésekre, a jelen cikk az érzelmek biopszichológiáját tárgyalja, figyelembe véve azok céljait és funkcióit, az idegtudományok hatását. Hivatkozunk olyan szerzőkre is, akik a tranzakcióanalízis elméleti áttekintését a biológia és az elme szempontjából vizsgálták, mint például Allen és Hine. Olyan testszemléletű szerzőket is bevontunk, mint Reich és Levine, mivel jelentős mértékben hozzájárultak mind annak megértéséhez, hogy a sorskönyvi rendszer hogyan ágyazódik be a testbe, mind pedig ahhoz, hogy megfontoljuk egy szisztematikus test fókuszú szemlélet kialakítását a felnőttek dekontaminációs módszertanán belül. Arra a következtetésre jutottunk, hogy nincsenek destruktív érzelmek. A destruktív az a mód, ahogyan az ember megtanulja kezelni az érzéseket, az érzeteket és az érzelmeket. Az érzelmekkel való munka a sorskönyvvel való munkát jelenti.

A TA tanácsadás formális és informális használata az oktatásban

© 2020 Piotr Jusik

https://doi.org/10.29044/v11i1p64

Absztrakt

Ez a cikk a szerepelméletet alkalmazza, és ezen keresztül tisztázza a különbségeket azok között a pedagógusok és a tanácsadók között, akik a tranzakcióanalízist használják munkájuk konceptualizálásának módszereként a tanulók növekedésének és fejlődésének támogatása érdekében. A pedagógusokat a tudás, készségek és megértés megszerzéséből eredő növekedés elősegítőinek tekintjük, míg a tanácsadók a tanulóval való kapcsolati tapasztalatok alapján történő önvizsgálatból eredő növekedést hangsúlyozzák. A tanácsadói beavatkozások további megkülönböztetése a formális és informális munka, amelyek jelentős különbségeket mutatnak a szerződés, a szerepek, a bizalmasság és a titoktartás szintjének tekintetében. A formális és informális beavatkozásokkal összefüggésben több tranzakcióanalitikus modell is leírásra került. Releváns esettanulmányokat mutatunk be, amelyek azt mutatják, hogy a koncepciókat hogyan alkalmazzák oktatási környezetben. Azt tapasztaljuk, hogy a tranzakcióanalízissel foglalkozó tanácsadók számára fontos az általuk betöltött szerepek tudatosítása, és a szerepkülönbségek figyelembevételének képessége megbízhatóbbá teszi a beavatkozásaikat.

Sztrókok, játszmák és a tanulás csoportban

© 2020 Piotr Jusik

https://doi.org/10.29044/v11i1p75

Absztrakt

A tanulók sztrók éhsége kulcsszerepet játszik a tanulási eredmények és az érzelmi műveltség javításában a csoportokban. A tanárok és a facilitátorok tudatosan reagálhatnak a tanulók elismerés iránti igényére azáltal, hogy figyelmet fordítanak a csoportkultúrára, és modellezéssel érzékeny környezetet teremtenek. Ha a tanulók sztrók éhsége kielégítetlen marad, elkezdenek másokat pszichológiai játszmára invitálni. A tanárok adekvát választ adhatnak erre, ha különböző alternatívákat dolgoznak ki a drámaháromszöggel összefüggésben. Emellett a TA-koncepciók hatékonyabbak, ha kapcsolati kontextusban alkalmazzák őket, mivel ellenkező esetben a beavatkozások eredménytelen, leegyszerűsítő és sablonos törekvésekké válnak. Egyes csoportkörnyezetekben megjelenik a “szereprögzülés” (Role Lock) jelenség, amikor egy egyén képvisel egy olyan problémát, amelyet a többi tag kollektíven elkerül. Ennek tudatosításával, a csoport tovább tud lépni. Összességében a tanulók akkor fejlődnek, ha megfelelő sztrókokat és engedélyeket kapnak, amelyek támogatják növekedésüket és fejlődésüket.

Tranzakcióanalízis és a spiritualitás – Betekintés az indiai filozófiába

© 2020 Indranil Mitra

https://doi.org/10.29044/v11i1p80

Absztrakt

Az indiai filozófiai rendszerben, a Védántában az összetett emberi lényt egy belső magot körülvevő öt darabból álló koncentrikus burok – a Pancha Kosha (Öt burok) modell – formájában írják le. Ez a modell a tranzakcióanalízis diszciplínájára is hatással van, rávilágít a Felnőtt én-állapot működésére, és arra a folyamatra is, amellyel az autonómia megvalósítható. A TA szempontjából releváns egyéb védántai fogalmakat is megvitatunk és bemutatunk, valamint egy védántai én-állapot-modellt, amely ezeket beépíti a klasszikus TA-modellbe. Az intimitás utáni természetes vágyakozás és a fiziász növekedési ereje a Vedanta meglátásai alapján kerülnek bemutatásra. Megtárgyaljuk a modell gyakorlati vonatkozásait és azt is, hogyan segítheti a személyes növekedést, valamint a spirituális fejlődést.

10. évfolyam 2. szám 2019

A depresszió TA-s kezelése: „Giovanni” – Egy egyszerűsített hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány

© 2019 Mariavittoria Zanchetta, Laura Farina, Stefano Morena & Enrico Benelli

https://doi.org/10.29044/v10i2p4

Absztrakt

Ezt a tanulmányt a Hermeneutic Single-Case Efficacy Design korábbi esetsorozatainak megismétlése inspirálta, amely célja a tranzakcióanalitikus kezelés hatékonyságának értékelése volt a depressziós zavarok és a depresszív személyiség esetében. A korábbi esetsorozatokban felmerült problémákkal és nehézségekkel foglalkozunk, mint például: a hermeneutikai elemzés elvégzésére szolgáló csoport képzésére fordított idő, a végső elbíráláshoz külső bírák bevonásának megszervezése, valamint a mennyiségi és minőségi adatok közötti ellentmondások kezelése. Ez a tanulmány egy egyszerűsített módszert javasol a hermeneutikai elemzés elvégzésére, amelyhez csak egy személyre van szükség, fenntartva annak érvényességét. A hermeneutikai tervezést integráltuk a pragmatikus esetértékelési módszertannal annak érdekében, hogy a kvalitatív anyag elemzése során előre meghatározott kritériumokat kövessünk. Továbbá bemutatjuk a Sorskönyvi rendszer használatának módját a depressziós tünetrendszer és a depressziós személyiség változásainak kimutatására. A HSCED e megközelítését Giovanni, egy 17 éves fehér olasz férfi esetén teszteltük, aki 16 ülésen vett részt tranzakcióanalitikus pszichoterápiában egy fehér olasz nővel, aki 2 éves klinikai tapasztalattal rendelkezett, pszichoterápiára szakosodva. A kliens megfelelt a DSM-5 kritériumainak a közepesen súlyos depressziós zavar és a generalizált szorongásos zavar tekintetében. Ez a második vizsgálat, amely a tranzakcióanalitikus pszichoterápia hatékonyságát értékelte depressziós serdülők esetében.

A depresszió TA-s kezelése: „Margherita” – Egy egyszerűsített hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány

© 2019 Mariavittoria Zanchetta, Alessia Picco, Barbara Revello, Cristina Piccirillo and Enrico Benelli

https://doi.org/10.29044/v10i2p32

Absztrakt

Ez a tanulmány a hetedik egy hét darabból álló sorozatból, és a második olasz vizsgálat szisztematikus megismétléséhez tartozik, amely a korábbi sorozatok eredményein alapszik, és amely a depresszió kezelésére szolgáló  tranzakcióanalitikus kezelés hatékonyságát vizsgálta Hermeneutic Single-Case Efficacy Design segítségével. Foglalkozunk a korábbi esetsorozatokban felmerült problémákkal és nehézségekkel, mint például: a hermeneutikai elemzés elvégzésére egy csoport képzésére fordított idő, a végső elbíráláshoz külső bírák bevonásának megszervezése, valamint a mennyiségi és minőségi adatok közötti ellentmondások kezelése. Ez a tanulmány egy egyszerűsített módszert javasol a hermeneutikai elemzés elvégzésére, amelyhez csak egy személyre van szükség, fenntartva annak érvényességét. A hermeneutikai elemzést integráltuk a pragmatikus esetértékelési módszertannal annak érdekében, hogy a kvalitatív anyag elemzése során előre meghatározott kritériumokat kövessünk. Továbbá bemutatjuk a sorskönyvi rendszer használatának módját a depressziós tünetrendszer és a depressziós személyiség változásainak kimutatására. A HSCED e megközelítését “Margherita”, egy 56 éves fehér olasz nő esetén teszteltük, aki 16 üléses tranzakcióanalitikus pszichoterápián vett részt egy 5 éves klinikai tapasztalattal rendelkező fehér olasz női terapeutával. A kliens megfelelt a DSM-5 kritériumainak a közepesen súlyos major depressziós zavarra szorongásos distresszel, és a SWAP 200 kritériumainak a depresszív, dependens, elkerülő és ellenséges személyiségtípusok magas szintű működésre jellemző vonásaival.

Az én-állapotok és a neuroticizmus közötti kapcsolat vizsgálata indiai férfiak és nők körében

©2019 Vijay Gopal Sreenivasan & C.Suriyaprakash

https://doi.org/10.29044/v10i2p66

Absztrakt

Ebben a cikkben egy olyan kutatási projekt eredményei kerülnek bemutatásra, amely az én-állapotok és a neuroticizmus tranzakcióanalitikus elemzési koncepciói közötti kapcsolatot vizsgálja a Big Five személyiségmodellben. 192 indiai felnőtt (37% férfi, 63% nő) mintáján elvégezték az Ego State Questionnaire-Revised (ESQ-R) és a Big Five Inventory (BFI) kérdőíveket. A Pearson Product-Moment korreláció kis, de pozitív korrelációt mutatott a neuroticizmus és a Kritikus szülő és az Alkalmazkodó gyermek énállapotok között, valamint kis negatív korrelációt a neuroticizmus és a Gondoskodó szülő, a Felnőtt és a Szabad Gyermek között. (Minden korreláció szignifikáns 0,05 szinten, kétpontos teszt segítségével.) Különbségek mutatkoztak a férfiak és a nők, valamint a különböző korcsoportok között. Bár a kutatásnak vannak korlátai, az eredmények összhangban vannak a TA elmélettel, és hatással lehetnek a TA terápiás alkalmazására.

A Kis Professzor: Elmélkedés a Felnőtt a Gyermekiben felépítéséről, fejlődéséről és evolúciójáról

©2019 Tânia Elizabeth Caetano Alves

https://doi.org/10.29044/v10i2p79

Absztrakt

Az Eric Berne által kidolgozott Sorskönyv koncepciója szerint az egyén sorsa már az élet korai éveiben kirajzolódik. A Gyermeki én-állapot alosztálya, amelyet a Felnőtt a Gyermekiben vagy Kis Professzornak neveznek, felelős azért, hogy az intuíció és az analogikus gondolkodás révén dekódolja a világot, és így vagy úgy, de a fizikai és érzelmi túlélést biztosítsa. E cikk célja, hogy meghatározza és felismerje a Felnőtt a Gyermekibent és annak jelentőségét a személyiségvonások felépítésében, tanulmányozva azt az anatómiai, fiziológiai és érzelmi forgatókönyvet, amelyben a Felnőtt a Gyermekiben kifejlődik. A szerző azt feltételezi, hogy a Felnőtt a Gyermeki részünkben rejlő sajátos kitartás és bölcsesség pozitív módon jelen lehet a felnőtt életben, még akkor is, ha az azt strukturáló események drámaiak voltak.

TA hozzájárulások Indiából

© 2019 Julie Hay

https://doi.org/10.29044/v10i2p101

Absztrakt

Ez az írás eredetileg az indiai Kochiban 2018 augusztusában megrendezett ITAA/SAATA konferencia nyitóbeszédének és a hozzá kapcsolódó workshop tartalmául készült. A továbbiakban áttekintjük az 1993 és 2018 között Indiában élő szerzők elméleti hozzájárulásait. Különösen Os Summerton és Pearl Drego széleskörű hozzájárulásait ismertetjük, valamint áttekintjük George Kandathil atya és mások tevékenységét a guru, az etika, az egyetemes tudatosság és a konfliktus stratégiák témakörében. Két témát emelünk ki: gyakorlati ötleteket és modelleket, az indiai társadalom kulturális és spirituális természetét, Berne autonómiafogalmának öt, az indiai filozófiához kapcsolódó összetevőre való kiterjesztésével.

10. évfolyam 1. szám 2019

A személy, a jelentés és az indíték leértékelése

© 2019 Stephen B Karpman, MD

https://doi.org/10.29044/v10i1p40

Absztrakt

A szociális szint leértékelésének három típusa van, amely a kapcsolatkialakítás során zavarhatja a kötődést és az intimitást – a személy, a jelentés és az indíték leértékelése. Ezek blokkolhatják bármely barátságot, családi, romantikus vagy üzleti partnerkapcsolatot. Ezek leértékelik másokban az OK potenciált, azt, hogy hogy kik ők, mit mondanak, és miért mondják – és mivé válhatnának.  Ugyanígy a személyes érték, potenciál és remény leértékelése belsőleg is érvényesülhet az önmagunkkal való tranzakciós kapcsolatban pszichológiai szinten.

“Ne állíts olyat, amit nem tudsz ábrázolni.” Eric Berne kreatív ötletbörze rendszere

© 2019 Stephen B Karpman, MD

https://doi.org/10.29044/v10i1p4

Absztrakt

Ez az írás az ötletek kitalálásáról – és az ötletek védelméről – szól, példákat hozva Bern eredeti öt szabályára, amit az ötletek kitalálására alkalmazott és arra, hogy követői hogyan használták fel azokat sikeresen, valamint arról is írunk, hogy hogyan védik ezeket a nemzetközi szervezetek.

Sorskönyvi dráma analízis II

© 2019 Stephen B Karpman, MD

https://doi.org/10.29044/v10i1p21

Absztrakt

Ez a tanulmány kiegészíti az eredeti sorskönyvi dráma analízisről szóló cikket (Karpman, 1968), amely először vezette be a drámaháromszöget, a szerepdiagramot és a lokáció diagramot a TA sorskönyvek szakirodalmába. Az előző cikkhez hasonlóan ez a sorskönyvelméleti tanulmány is “minél több új ötletet” hoz létre, hogy folytassa Berne örökségét az újdonságok brainstorminggal történő kitalálásában, ahogyan azt követőinek tanította a szokásos heti kedd esti szemináriumain, a “Think Tank”-en San Franciscóban az 1960-as években (Karpman, 2014). Az új játszma és sorskönyv-elméletet újszerű kombinációkba szőttük, hogy ajtókat nyissanak és további új sorskönyv-elméleteket inspiráljunk. Ez a cikk tartalmazza a következőket: a) 15 új drámaháromszög forgatókönyvet, beleértve a Pergameneket, az Újradöntést, az Átvitelt, a Freudiánust, az Egzisztenciálist, a Miniscriptet, a Biodinamikus és a Darwini drámaháromszöget; b) Egy családi játszmaelemzést, beleértve egy gyermek Újradöntési háromszögét, a sorkönyvi játszma, a sorskönyvi jelenet, a sorskönyvi jelenet imágója és a diszfunkcionális családelemzést; c) Két új sorskönyv képletet a sorskönyvi játszma nyereségére (payoffra); d) Három új belső és külső sorskönyvi energia driver rendszert; e) Három új sorskönyv-megerősítő rendszert: Sorskönyv Formula G, Sorskönyv Formula P3 és egy Miniscript Drámaháromszöget; f) Egy új háromszögletű Darwin ösztön; g) Hat új egzisztenciális kontinuum; és h) Négy kombinált háromszintű sorskönyv tanítási diagram.

9. évfolyam 2. szám 2018

A depresszió TA-s kezelése: „Giorgio” – Egy hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány

© 2018 Enrico Benelli, Mario Augusto Procacci, Antonella Fornaro, Vincenzo Calvo, Stefania Mannarini, Arianna Palmieri & Mariavittoria Zanchetta

https://doi.org/10.29044/v9i2p3

Absztrakt

Ez a tanulmány a negyedik egy hét darabból álló sorozatból, és a második olasz vizsgálat szisztematikus megismétléséhez tartozik, amelyek egy tranzakcióanalitikus kezelés hatékonyságát vizsgálták a depresszió kezelésére Hermeneutic Single-Case Efficacy Design segítségével. A terapeuta egy fehér olasz férfi volt 17 éves klinikai tapasztalattal, a kliens, Giorgio pedig egy 23 éves fehér olasz férfi, aki tizenhat alkalommal vett részt tranzakcióanalitikus pszichoterápián. Giorgio megfelelt a DSM-5 kritériumainak a major depressziós zavar, a tartós depressziós zavar, a pánikbetegség, az agorafóbia és a függő személyiségzavar tekintetében. A kezelés mind a tünetek enyhítésére, mind a függő személyiség magját alkotó konfliktusokra összpontosított. A bírálók jó eredményként értékelték az esetet, ami a személyiség magkonfliktusain végzett munka révén fokozta a kezelés eredményét és a depressziós tünetek remisszióját. Ez az esettanulmány azt feltételezi, hogy a depresszió klasszikus kezelése javítható a személyiségvonások vagy -zavarok alapját képező konfliktusok figyelembevételével.

A depresszió TA-s kezelése: „Sergio” – Egy hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány

© 2018 Enrico Benelli, Giulia Gentilesca, Désirée Boschetti, Cristina Piccirillo,Vincenzo Calvo, Stefania Mannarini, Arianna Palmieri& Mariavittoria Zanchetta

https://doi.org/10.29044/v9i2p23

Absztrakt

Ez a tanulmány az ötödik egy hét darabból álló sorozatból, és a második olasz vizsgálat szisztematikus megismétléséhez tartozik, amely vizsgálta a depresszió tranzakcióanalitikus kezelésének hatékonyságát Hermeneutic Single-Case Efficacy Design segítségével. A terapeuta egy fehér olasz nő volt, 5 éves klinikai tapasztalattal, a kliens, Sergio pedig egy 39 éves fehér olasz férfi, aki tizenhat alkalommal vett részt tranzakcióanalitikus pszichoterápián. Sergio megfelelt a DSM5 kritériumainak a tartós depressziós zavar (disztímia) melankolikus vonásokkal, poszttraumás stressz zavar (PTSD) kényszeres személyiségvonásokkal. A kezelés az öröm megengedésére és a saját magának adott védelemre összpontosított. A depressziós tünetekre és a kényszeres vonásokra való fókuszálás lehetővé tette, hogy a terápia végére a dysthymia remissziója megszűnjön. A bírálók jó eredményként értékelték az esetet: a depressziós és szorongásos tünetegyüttes klinikailag és megbízhatóan javult a terápia során, és ezek a javulások az utókövetéses vizsgálatok során is fennmaradtak. Továbbá a kliens jelentős változásról számolt be a kezelés utáni interjúban, és ezeket a változásokat közvetlenül a terápiának tulajdonították.

Szupervízió a pszichoterápiában a tranzakcióanalízis szemszögéből

© 2018 Maria Regina Ferreira Da Silva

https://doi.org/10.29044/v9i2p81

Absztrakt

Ez a cikk a klinikai pszichológia szupervíziójával foglalkozik, amely különbözik a pszichológiai pedagógiai gyakorlattól. Célja a szupervízióról, a szupervízor szerepéről és a pszichoterapeuták képzéséről való elmélkedés kiterjesztése a tranzakcióanalízis módszertanával kapcsolatos szupervízió szemszögéből. A szupervízió a szakmai fejlődés folyamatának támogatásáról szól, amelynek az alkalmazó szakember készségeit kell értékelnie, a hiányzó készségeket fejlesztenie és a szakmai siker eléréséhez szükséges potenciált bővítenie, mivel a pszichoterápiás tudás felépítése nem korlátozódik csupán az elméleti tartalomra, magában kell foglalnia a gyakorlati készségek, a szakmai attitűd és az etika képzését is.

Rituálék, mint az autonómia előmozdítói

© 2018 Joana Henneman

https://doi.org/10.29044/v9i2p87

Absztrakt

Eric Berne, a tranzakcióanalízis kidolgozója szerint a rituálé az idő strukturálásának egy olyan formája, amely kevesebb elismerést biztosít a kapcsolatokban. Ez a cikk a fogalom újra értelmezését célozza meg azáltal, hogy megfogalmazza, hogy a rituálé nem a hagyomány és a társadalmi szokások által programozott mintáknak való alávetettségként értelmezhető, hanem olyan cselekvésként, amely az autonómia fejlődését serkentő környezetet biztosít. Az antropológia, pszichológia és szociológia területén tevékenykedő szerzők, többek között van Gennep, Terrin, Bell, Zoja, Tambiah és Turner elméleteit használjuk fel a rituálék mint szimbolikával és jelentésekkel teli gyakorlatok tanulmányozásának illusztrálására és magyarázatára. Eliade és Bateson segítségével a szent és a megszentelés fogalmait vizsgáljuk. Az autonómiát úgy értjük, ahogy Berne értelmezte, mint a tudatosságra, az intimitásra és a spontaneitásra való képesség.

Autonómia vagy függőség: Terápiás szimbiózis a nem pszichotikus kliens-terapeuta kapcsolatban

© 2018 Vitor A Merhy

https://doi.org/10.29044/v9i2p64

Absztrakt

A szimbiózis egy olyan fogalom, amelyet Schiff és más kollégái a súlyos pszichózisban, például skizofréniában szenvedő kliensekkel végzett munkájuk során dolgoztak ki. Ezzel a cikkel az a szándékunk, hogy a tanácsadási gyakorlaton belül a nem pszichotikus klienseinkkel való alkalmazhatóságáról gondolkodjunk. Azáltal, hogy átnézzük a fejlődési elméletet olyan szerzőktől, akik tranzakcióanalitikus keretben gondolkodnak, törekszünk arra, hogy megállapítsuk, mi történhet az elsődleges szimbiózis feloldatlansága esetén, minden egyes fejlődési szakaszban a gyermekkortól kezdve a felnövekedésig.  Az elsődleges szimbiózisban (ha nem sikerül feloldani) kialakul a sorskönyv és az élet különböző szakaszaiban lévő függőségek viszonya. Ennek feloldása a terápiás szimbiózis révén a terapeuta-kliens kapcsolatban a Berne féle autonómia eléréséhez vezet, annak összetevőivel, a tudatossággal, a spontaneitással és az intimitással.

A halál és a gyászfolyamat: A tranzakcióanalízis hozzájárulása

© 2018 Maria Clara Ramos Grochot

https://doi.org/10.29044/v9i2p72

Absztrakt

A veszteség, a halál és a gyász olyan helyzetek, amelyek életünk különböző pontjain mindannyiunkat érintenek. E cikk célja, hogy bemutasson egy megközelítést a halál vagy veszteség megtapasztalása által meghatározott pszichés reakcióról, elemezve a gyász folyamatát, összefüggésbe hozva Kübler-Ross féle öt szakasz leírását Schiff félre félreismerési szintekkel. Tekintettel arra, hogy a veszteség és a halál előfordul az emberek életében, és általában nagy stresszt okozó tényező, a gyász folyamatának megértése érdekében elmagyarázzuk azokat a szakaszokat, amelyeken a gyászolók végig mennek. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a gyász folyamatával való munka a félreismerésekre vonatkozó beavatkozásokon keresztül és ezek összefüggése az ebben az időszakban tapasztalt fázisokkal hasznosnak bizonyultak a terápiás folyamat során felmerülő problémák kezelésében.

9. évfolyam 1. szám 2018

Az érzésekről, érzetekről és érzelmekről: Adalék a tranzakcióanalízis elméleti alapjaihoz

© 2018 Jane Maria Pancinha Costa

https://doi.org/10.29044/v9i1p43

Absztrakt

E cikk célja, hogy bemutassa az új gondolkodásmódot és az érzelmekkel és érzésekkel kapcsolatos ismeretek bővítését a tranzakcióanalízisben, Eric Berne, Antonio Damasio és Humberto Maturana párbeszédén keresztül. Bernetől származik a tranzakcióanalízis irányadó kerete és az én-állapotok központi fogalma. Damasiótól származik az érzés, az érzelem és a hangulat megkülönböztetése, valamint az agy szerveződésének felismerése. Maturanától származik az érzelmek, különösen a szeretet fontosságának megértése az emberi fejlődés folyamatában. Ebből a párbeszédből látható a tranzakcióanalízisben említett öt elsődleges érzelem alapja: a harag, a félelem, a szomorúság, az öröm és a szeretet. Végezetül pedig javaslatot teszünk az én-állapotok fogalmának aktualizálására e párbeszéddel összhangban.

Pszichológiai határok és pszichológiai hidak: Kategorizálás és a tranzakcióanalízis fogalmainak alkalmazása

© 2018 Julie Hay

https://doi.org/10.29044/v9i1p52

Absztrakt

A tanulmány 1. része egy TA-s eseményen tartott előadás előkészítése miatt készült, és nagyrészt TA-alapú irodalmi áttekintést nyújt a pszichológiai határokkal kapcsolatos hivatkozásokról, egy javasolt új keretrendszerrel kapcsolatban, amely a személy (intraperszonális, személyes), emberek (interperszonális, család, szomszédság), hely (régió, ország, terület, kontinens) és bolygó (környezet, Föld, Univerzum) szintjén történő kategorizálására szolgál. Az határok szempontjából relevánsnak tekintett TA-fogalmakat ismertetjük. Majd a gyakorló szakemberek határaival kapcsolatos megjegyzések vezetnek át a 2. részbe, amely a határokat átlépő pszichológiai hidakkal foglalkozik, mint például a szupervízió által létrehozott híd és a tudattalan folyamatok tudatosításának növelésére szolgáló keretek. A 2. rész a TA jelenlegi alkalmazási területek határainak kritikáját tartalmazza, és egy olyan modellel zárul, amely egy általános hídként szolgál a kapcsolatteremtéshez.

Munkahelyi zaklatásnak való kitettségről beszámoló négy személy tapasztalatainak értelmező fenomenológiai elemzése az Egyesült Királyságban

© 2018 Mary O’Neill & Denise Borland

https://doi.org/10.29044/v9i1p23

Absztrakt

Azt állítva, hogy a zaklatás a mai munkahelyeken széles körben elterjedt mérgező dinamika, a szerzők áttekintik a témával kapcsolatos általános, kutatási és tranzakcióelemzési szakirodalmat, és arra a következtetésre jutnak, hogy az egyénre gyakorolt káros kölcsönhatásról kevés dokumentált adat áll rendelkezésre. A továbbiakban leírják, hogy négy olyan személy tapasztalatainak értelmező fenomenológiai elemzését (IPA) végezték el, akik a negatív cselekedetek kérdőív (NAQ-R) módosított változatának felhasználásával önbevallásra alapozva ténylegesen azonosították, hogy a szervezetükön belül egy vezető zaklatta őket. A zaklatással kapcsolatos tapasztalatokról szóló általános kérdőívet is használtak, majd interjúkat készítettek. Az átiratokat elemezték, és három témát és hét altémát detektáltak. Az eredmények azt sugallják, hogy a résztvevők dühöt és értéktelenséget éreztek, de ezek az érzések tompultak és csökkentek, amint azt a résztvevők nyelvezete és elbeszélési stílusa is mutatja. Ez úgy értelmezhető, hogy a résztvevők leértékelték a tapasztalataikat és az egészségükre gyakorolt hatásukat. A résztvevők a vezetőjüket kritikusnak és hibáztatónak tartották, és a határok állítólagos megsértése miatt elvesztették a bizalmukat az irányukban. A résztvevők a szervezetet is negatívan látták, ha az nem támogatta az érintettet, ezt a negatív viselkedés jóváhagyásának tekintették. Az így kapott témákat több TA fogalom segítségével elemezték, többek között a félreismerés, az életpozíciók, a pszichológiai játszmák, a driverek, a miniszkript és a sorskönyv segítségével.

Az énállapotok, mint az öngyilkosság ügynökei – Egy Egogram-alapú öngyilkossági jegyzeteket elemző tanulmány Oroszországból

© 2018 Dmitri I. Shustov, Olga D. Tuchina, Tatiana V. Agibalova, Nadezhda L. Zuykova

https://doi.org/10.29044/v9i1p5

Absztrakt

A cikk a búcsúlevelek egogram-alapú elemzésének eredményeit mutatja be, amelyet három szakértő (orvosok, doktorok, TA-szakvizsgával rendelkezők) végzett 26 fős mintán (36 búcsúlevél) az oroszországi Rjazanban 2000-ben és 2017-ben. A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy az öngyilkosságot megelőző intraperszonális tevékenység meglehetősen változatos és átalakuló, és eltérhet azok között, akik halálos kimenetelű öngyilkosságot hajtanak végre, és azok között, akik túlélik az öngyilkossági kísérletüket. A halálos öngyilkosságot elkövetőket a Felnőtt és az Alkalmazkodó Gyermek megemelkedett szintje jellemezte, míg a nem halálos öngyilkossági kísérleteket az Alkalmazkodó Gyermek és a negatív Kontrolláló Szülő szintjének nyilvánvaló növekedése jellemezte. A szerzők arra következtettek, hogy a súlyos halálos szándékkal elkövetett öngyilkosságot elkövetők fenntarthatják az Alkalmazkodó Gyermek mérsékelt szintjét (szenvedés), hogy a Felnőtt képes legyen a halálos öngyilkossági kísérlet végrehajtásához szükséges energiát felhalmozni. Az öngyilkossági kísérletekben a negatív Kontrolálló Szülő magas szintje, amely más releváns személyeket céloz eloszlathatja az öngyilkosság befejezéséhez szükséges energiát. Az öngyilkossági kísérletek egogramjai a nem halálos öngyilkossági kísérletek manipulatív jellegét illusztrálták, míg a befejezett öngyilkosságok nem. A nem halálos öngyilkossági kísérletek és az ittasan befejezett öngyilkosságok egogramjai az én-állapotok szintjeinek hasonló eloszlását mutatták, ami az alkoholnak a Gondoskodó Szülői szubstruktúrák tevékenységét zavaró és a negatív Kontrolláló Szülő szerepét erősítő, akár a belső énre, akár más releváns személyekre irányuló hatását tükrözheti.

A depresszió TA-s kezelése: „Beatrice” – Egy hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány

© 2018 Enrico Benelli, Francesca Vulpiani, Giorgio Cristiano Cavallero, Vincenzo Calvo, Stefania Mannarini, Arianna Palmieri and Mariavittoria Zanchetta

https://doi.org/10.29044/v9i2p42

Absztrakt

Ez a tanulmány a hatodik egy hét darabból álló sorozatból, és a második olasz szisztematikus megismétléséhez tartozik, amely a korábbi sorozatok eredményeit vizsgálta a depresszió tranzakcióanalitikus kezelésének hatékonyságát illetően Hermeneutic Single-Case Efficacy Design segítségével. A terapeuta egy fehér olasz nő volt, 10 éves klinikai tapasztalattal, a kliens, Beatrice pedig egy 45 éves fehér olasz nő, aki tizenhat tranzakcióanalitikus pszichoterápiás ülésen vett részt. Beatrice megfelelt a DSM 5 kritériumainak a major depressziós zavar, szorongásos distressz, függő és hisztrionikus személyiségjegyekkel. A bírálók pozitív kimenetelűként értékelték az esetet: a depressziós és szorongásos tünetegyüttes klinikailag és megbízhatóan javult a terápia során, és ezek a javulások a követési időközök időtartama alatt is fennmaradtak. Továbbá a kliens jelentős változásról számolt be a kezelés utáni interjúban, és ezeket a változásokat közvetlenül a terápiának tulajdonították.

8. évfolyam 2. szám 2017

A Német Tranzakcióanalitikus Egyesület fejlesztése a tranzakcióanalízis képzés tudományosan megalapozott értékelési rendszerének kialakítása tekintetében

© 2017 Norbert Nagel, Joachim König, Sebastian Ottmann and Annika Hahnle

https://doi.org/10.29044/V8I2P3

Absztrakt

A szerzők bemutatnak egy olyan fejlesztést, ami a Német Tranzakcióanalitikus Egyesület (DGTA) égisze alatt jött létre és egy online értékelő rendszer kialakítására irányult a tranzakcióanalitikus tréningekhez kapcsolódóan. Tisztázzuk a cikkben, hogy miért fontos az értékelések elemzése és bemutatjuk az adatok felvételének formáját, valamint annak tranzakcióanalitikus elméleti alapjait. Hangsúlyt kap a kompetencia meghatározások kialakítása, a kompetencia kategóriák megválasztása, valamint a tranzakcióanalitikus elméletek tanítási alapjai is bemutatásra kerülnek. A skálák érvényességének és megbízhatóságának tudományos vizsgálata, az elő- és utóteszteléssel történő kutatási folyamat, valamint az adatok online értékelési rendszerben történő kiértékelése részletesen bemutatásra kerül ebben a cikkben.  Azt állítjuk, hogy ez az online alapú DGTA-értékelés egyike azon kevés eredményorientált tanításértékelési eszközöknek a német nyelvű országokban, amelyek megfelelnek a tudományos ellenőrzési kritériumoknak, és amely közzé lett téve a nyilvánosság számára.

Egy terapeuta véleménye a folyamatról: Törés & Helyreállítás ciklusok a kapcsolati tranzakcióanalitikus pszichoterápiában egy elkerülő kötődési stílusú kliens esetében: “Martha”

© 2017 Silvia Baba Neal

https://doi.org/10.29044/V8I2P24

Absztrakt

Ez a cikk egy terapeuta áttekintése arról a folyamatról, amelyet egy pszichoterápiás esettanulmány írása során rögzített “Marthaval” kapcsolatban. Ő egy nő kliens volt, aki depresszióval, szorongással, alexitímiával és elutasító/elkerülő kötődési mintával jelentkezett.  A kliens értékelését, diagnózisát és a kezelés irányát ismertetem, majd a terápiás folyamat részletes beszámolója következik 12 ülés és 2 terápiát követő interjún keresztül. Az elemzéseket végző csoport eredményeit összefoglalom, segítve hogy a terápia folyamata során a felmerülő problémákat felismerjük. Az elemzőcsoport különös figyelmet fordított a törés és a helyreállítás kérdéseire, a kiértékelés pedig megerősíti, hogy a terapeuta és a kliens közötti kapcsolati küzdelmek kulcsfontosságúnak tűntek a pozitív változás előidézésében.

Julie “megszelídítése” és elkerülő kötődési stílusa

© 2017 Valérie Perret

https://doi.org/10.29044/V8I2P35

Absztrakt

Ebben az esettanulmányban a Richard Erskine által kidolgozott “Én a kapcsolatban” modell alkalmazását mutatom be, amit egy kliensemnél használtam, akit Julie-nak fogok hívni. Leírom a kapcsolat nyitott és zárt területeit, amelyeket a munka kezdetén megfigyeltem. Ezután elmagyarázom, hogyan juttattam ezt a klienst az érzés nélküli tartományok tudatosításának állapotába egy céltudatos kísérés és „full contact” révén, miközben tiszteletben tartottam az elkerülő kötődési stílusát.

Szégyen, a szupervízió veszedelme

© 2017 Valérie Perret

https://doi.org/10.29044/V8I2P41

Absztrakt

– Hogyan konstruáljuk a szégyent?

– Hogyan hat a szupervízióban?

– Hogyan kezelheti a szupervízor?

A cikk megírásának motivációja a szégyennel kapcsolatos személyes tapasztalataimból fakadt. Azt vettem észre, hogy gátolta a gondolkodásomat, a spontaneitásomat, a kreativitásomat, és ezáltal korlátozta a személyes és szakmai fejlődésemet. Felszabadulásom alóla lehetővé tette számomra, hogy visszanyerjem szabadságomat, energiámat és legitimitásomat. Szakmai kompetenciám és magabiztosságom fejlődött ennek hatására amikor szupervízorként tevékenykedtem.

A cikk megírásával az a célom, hogy mi, szupervízorok együtt gondolkodjunk azon, hogyan tekintünk a szégyen folyamatára a szupervíziós üléseinken.

8. évfolyam 1. szám 2017

A depresszió TA-s kezelése: „Anna” – Egy hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány

© 2017 Enrico Benelli, Emanuela Moretti, Giorgio Cristiano Cavallero, Giovanni Greco, Vincenzo Calvo, Stefania Mannarini, Arianna Palmieri & Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V8I1P3

Absztrakt

​Ez a tanulmány az első a hét tanulmányból álló sorozatból, és a második olasz vizsgálat szisztematikus megismétléséhez tartozik, amely két korábbi sorozat (Widdowson 2012a, 2012b, 2012c, 2013; Benelli, 2016a, 2016b, 2016c) eredményeit vizsgálta a depresszió  tranzakcióanalitikus kezelésének hatékonyságát illetően Hermeneutic Single-Case Efficacy Design (HSCED) segítségével. A terapeuta egy 8 éves klinikai tapasztalattal rendelkező fehér olasz nő volt, a kliens, Anna pedig egy 33 éves fehér olasz nő, aki 16 üléses tranzakcióanalitikus pszichoterápián vett részt. Anna megfelelt a DSM-5 kritériumainak és enyhe tartós depressziós zavar (dysthymia) szorongásos distresszel rendelkezett. A bírálók következtetése az volt, hogy ez egy pozitív kimenetelű eset volt: a dysthymiás tünetek javultak a terápia során, és a 6 hónapos utánkövetéskor az “egészséges” tartományban maradtak, a kliens pozitív tapasztalatokról számolt be a terápia során, és fontos változásokat írt le az intrapszichés és interperszonális mintáiban. Ebben az esettanulmányban a depresszió kezelésére irányuló tranzakcióanalitikus kezelés bizonyította hatékonyságát a tartós depressziós zavar kezelésében.

A depresszió TA-s kezelése: ‘Caterina’ – Egy hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány

© 2017 Enrico Benelli, Sara Filanti, Roberta Musso, Vincenzo Calvo, Stefania Mannarini, Arianna Palmieri & Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V8I1P21

Absztrakt

Ez a tanulmány a második a hét tanulmányból álló sorozatból, és a második olasz vizsgálat szisztematikus megismétléséhez tartozik, amely két korábbi sorozat (Widdowson 2012a, 2012b, 2012c, 2013; Benelli, 2016a, 2016b, 2016c) eredményeit vizsgálta a depresszió  tranzakcióanalitikus kezelésének hatékonyságát illetően Hermeneutic Single-Case Efficacy Design (HSCED) segítségével. A terapeuta egy fehér olasz nő volt, 10 éves klinikai tapasztalattal, a kliens, Caterina pedig egy 28 éves fehér olasz nő, aki 16 üléses  tranzakcióanalitikus pszichoterápián vett részt. Caterina megfelelt a DSM-5 kritériumainak a major depressziós zavarra vonatkozóan, generalizált szorongásos zavarral. A bírálók következtetése az volt, hogy ez egy kiemelkedően pozitív kimenetelű eset volt: a depressziós tünetek hamar, klinikailag kimutatható és megbízható javulást mutattak, amely a 6 hónapos nyomon követésig fennmaradt, a szorongásos tünetek, a globális distressz és a személyes problémák súlyosságának csökkenésével együtt. A kialakított depresszió kezelés jónak vagy kiválónak tűnik. Ebben az esettanulmányban a depresszió tranzakcióanalitikus kezelése bizonyította hatékonyságát a szorongásos zavarral komorbiditásban előforduló major depressziós zavar kezelésében.

A depresszió TA-s kezelése: „Deborah” – Egy hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány

© 2017 Enrico Benelli, Maddalena Bergamaschi, Cristina Capoferri, Stefano Morena, Vincenzo Calvo, Stefania Mannarini, Arianna Palmieri, Mariavittoria Zanchetta & Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V8I1P39

Absztrakt

E tanulmány a harmadik a 7 cikket magába foglaló sorozatból és a két korábbi sorozat eredményeinek második olaszországi szisztematikus megismétléséhez tartozik (Widdowson 2012a, 2012b, 2012c, 2013; Benelli, 2016a, 2016b, 2016c) ami vizsgálta a depresszió tranzakcióanalitikus kezelésének hatékonyságát Hermeneutic Single-Case Efficacy Design (HSCED) segítségével.  A major depresszió és a küszöb alatti depresszió gyermek- és serdülőkorban gyakran komorbiditásban van a szorongásos zavarokkal, és felnőttkorban a folyamatos mentális egészségügyi problémák kockázati tényezőjét jelenti. Ebben az esettanulmányban a terapeuta egy fehér olasz nő volt, 15 éves klinikai tapasztalattal, a kliens, Deborah pedig egy 15 éves fehér olasz kamaszlány, aki tizenhat alkalommal vett részt tranzakcióanalitikus pszichoterápián. A bírálók következtetése az volt, hogy ez egy pozitív kimenetelű eset volt: a depressziós és szorongásos tünetegyüttes klinikailag megbízhatóan javult a terápia során, és ez a javulás az utókövetési időpontok között is megmaradt. A kliens a kezelést követő interjúban jelentős változásról számolt be, és ezeket a változásokat közvetlenül a terápiának tulajdoníthatjuk. Ebben az esettanulmányban a depresszió kezelésére kialakított tranzakcióanalitikus terápia a serdülőkori depressziós és szorongásos tünetek kezelésében is bizonyította hatékonyságát.

7. évfolyam 2. szám 2016

A vezetői coaching műhelyekben alkalmazott újradöntési módszerek alkalmazásának hatása a pszichológiai jólétre: A hatékonyság kvantitatív értékelése

© 2016 Mark Widdowson, Peter Theuns, Mil Rosseau & Rik Rosseau

https://doi.org/10.29044/V7I2P3

Absztrakt

​Korábbi kutatások azt találták, hogy az újdöntési maratonok résztvevői fokozott személyes fejlődést és javulást tapasztalnak a pszichológiai jólétben (McNeel, 1982; Noriega-Gayol, 1997; Widdowson & Rosseau, 2014). Ebben a cikkben a szerzők kvantitatív elemzést végeztek a Ryff Scales of Psychological Wellbeing (Pszichológiai jólét skála) alkalmazásával annak megállapítására, hogy a vezetői coaching újradöntési maratonon résztvevők (n=49) tapasztalnak-e emelkedést a pszichológiai jólétben. Az eredmények statisztikailag szignifikáns javulást mutattak a pszichológiai jólétben, és konkrétan az autonómia, a környezet irányítása, a személyes fejlődés és az önelfogadás alskáláin belül, ami arra utal, hogy az újdöntés-alapú workshopok hatékonyan javítják a szubjektív pszichológiai jólétet.

Az alkoholfüggő kliensek önpusztító viselkedési formáit meghatározó gátló parancsok és személyiségtípusok kombinációja: Egy orosz megfigyelésen alapuló vizsgálat eredményei

© 2016 Dmitri I. Shustov, Olga D. Tuchina, Sergei A. Novikov & Ilya A. Fedotov

https://doi.org/10.29044/V7I2P10

Absztrakt

​Ez a 2009-2012 között 190, alkoholfüggőséggel diagnosztizált, ambuláns pszichoterápiás kezelésben részesülő férfi klienssel végzett megfigyeléses vizsgálat az oroszországi Rjazanban azt kutatta, hogy az alanyok által tanúsított önpusztító viselkedésminták kapcsolódnak-e a személyiségtípusaikhoz valamint, hogy a gátló parancsok mely kombinációi tükröződnek a fő személyiségjegyeikben.

Az önpusztító magatartás a 7 Alcoholic Self-Destructiveness Dimensions (ASD) (ASD) (Shustov 2005) szerint került kivizsgálásra, az alkoholfogyasztásra és a preferált ASD-re vonatkozó adatokat félig strukturált interjú segítségével gyűjtöttük; a személyiségmintákat és a pszichoszociális működést klinikai megfigyeléssel, félig strukturált interjúval, és személyiségdiagnosztikai kérdőívvel értékeltük: Version 4+ (Hyler, 1994) (orosz változat) és az ICD-10 kritériumai alapján, kivéve a DSM-IV szerint diagnosztizált nárcisztikus rendellenességet; a 12 gátló parancsot a Drego Injunction Scale-vel (Drego, 1994) (orosz változat) értékeltük.

Az összefüggések elemzésekor azt találtuk, hogy a gátló parancsok jelentős hatással vannak a járóbeteg-alkoholisták hamartikus sorskönyvére a következő sorrendben: Ne légy!, Ne gondolkodj!, Ne légy gyerek!, Ne bízz!, Ne érezz!, Ne nőj fel!; a kliens személyiségtípusai közvetlen kapcsolatban álltak a specifikus gátló parancs mintákkal. A személyiségtípusok közvetítették az alkoholista önpusztító dimenziókat: a Klasszikus Öngyilkossági Dimenzió a Borderline személyiségjegyekkel; az Antiszociális az Antiszociális személyiséggel; és a Professzionális a Nárcisztikus Személyiséggel volt összefüggésben.

Esettanulmány egy családsegítő szolgálaton belüli szervezeti átalakítás tanácsadói csoportjára gyakorolt hatásáról az Egyesült Királyságban

© 2016 Gillian Robinson

https://doi.org/10.29044/V7I2P21

Absztrakt

Egy Egyesült Királyságban a hospice intézet szervezeti átalakítását követően egy esettanulmányon keresztül vizsgáltam, hogy milyen hatással volt az az önkéntes tanácsadói csapatra, amelynek jómagam is tagja vagyok. Az önkéntes tanácsadók egy kis része kitöltött egy kérdőívet, néhány vezetővel és más szakemberekkel pedig interjút készítettem, és az egyes módszerekkel kapott válaszok összefoglalóját mutatom be.  Az eredményeket több tranzakcióanalitikus elmélet szempontjából vizsgáltam meg, és azzal a hipotézissel zártam, hogy az átszervezés tanácsadókra gyakorolt hatása párhuzamba állítható a klienseik által érzett kiszolgáltatottság érzésével.

A tranzakcióanalízis ezerszínű arca: A Tranzakcióanalitikus-terapeuták gyakorlatának és identitásának vizsgálata az Egyesült Királyságban

© 2016 Siobhan Gregory

https://doi.org/10.29044/V7I2P29

Absztrakt

99 legalább 4 éve tranzakcióanalitikus-pszichoterápiás képzésben résztvevő terapeuták bevonásával online felmérést végeztünk, hogy megvizsgáljuk hogyan látják, melyik TA irányzatot alkalmazzuk a leggyakrabban: a klasszikus, az újradöntési, a kathexis, az integratív, a pszichodinamikus és a kapcsolati “iskolák” közül. Demográfiai információkat is gyűjtöttünk a nemre, életkorra, terápiás tevékenységre és szakmai egyesületekre vonatkozóan, és a felmérés feltárta az alanyok hajlandóságát arra, hogy diverzifikálják a TA-n kívüli terápiákkal kapcsolatos ismereteiket, mennyire integrálták azokat a terápiás módszereikbe, és mennyire elkötelezettek a TA identitás iránt.

Statisztikai elemzést végeztünk a felmérésen belül a TA-identitás és az integratív identitás skálákon, amelyek jó megbízhatóságúnak és magas konzisztenciájúnak bizonyultak. Az eredmények statisztikai elemzése azt mutatta, hogy a résztvevők szignifikánsan magasabb szintű integratív identitást mutattak, mint TA identitást, bár nem volt egyértelmű, hogy ez a TA integratív megközelítéssel vagy a különböző megközelítések általános integrációjával függ össze. A nemzetközi TA minősítés (Certified Transactional Analyst (Psychotherapy)) megszerzése összefüggést mutatott a TA iránti elkötelezettséggel és a TA közösségben való elkötelezettséggel.

7. évfolyam 1. szám 2016

A depresszió TA-s kezelése: „Sara” – Egy hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány

© 2016 Enrico Benelli, Barbara Revello, Cristina Piccirillo, Marco Mazzetti, Vincenzo Calvo, Arianna Palmieri, Marco Sambin & Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V7I1P3

Absztrakt

Ez a tanulmány az első egy három részből álló sorozatból, és a korábbi brit eredmények (Widdowson 2012a, 2012b, 2012c, 2013) olasz replikációját jeleníti meg, amely a közelmúltban leírt tranzakcióanalitikus kezelés hatékonyságát vizsgálta a depresszió kezelésére brit kliensekkel. Az esettanulmány készítése során Hermeneutic Single-Case Efficacy Design-t (HSCED) alkalmaztunk. A HSCED mint szisztematikus esettanulmányi kutatási módszer különböző szakaszait írjuk le, mintegy bírálati módszerként, ami a bizonyítékokat vizsgálja és amelyben a szakértők ellentétes érveket állítanak fel a kvantitatív és kvalitatív, több forrásból származó eredmények alapján. A bírálók értékelik ezeket a pro és kontra érveket, hogy megállapítsák, hogy a kliens lényegesen megváltozott-e a terápia során, és hogy az eredmény a terápiának tulajdonítható-e. A terapeuta ebben az esetben egy fehér olasz nő volt, 10 éves klinikai tapasztalattal, a kliens, Sara pedig egy 62 éves fehér olasz nő, aki közepesen súlyos depresszióval és három ember elvesztésének gyászával küzdött. Tizenhat alkalommal vett részt tranzakcióanalitikus-terápián. A diagnózis a DSM-5 új kritériumain alapul, amelyek lehetővé teszik a depresszió és a gyász közötti különbségtételt. A bírálók következtetése az volt, hogy ez egy pozitív kimenetelű eset volt: a kliens állapota a terápia során hamar javult, pozitív tapasztalatokról számolt be a terápiával kapcsolatban, és a további  gyógyulást a nyomon követés végeztével is fenntartotta.

A depresszió TA-s kezelése: „Penelope”: Egy hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági vizsgálat

© 2016 Enrico Benelli, Francesco Scottà, Serena Barreca, Arianna Palmieri, Vincenzo Calvo, Guido de Rénoche, Stefano Colussi, Marco Sambin & Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V7I1P19

Absztrakt

Ez a tanulmány a második egy három részből álló sorozatból, és egy korábbi, brit esetsorozat (Widdowson 2012a, 2012b, 2012c, 2013) olasz replikációját jeleníti meg, amely egy nemrégiben leírt tranzakcióanalitikus kezelés hatékonyságát vizsgálta a depresszió kezelésére, brit kliensekkel, Hermeneutic Single-Case Efficacy Design (HSCED) alkalmazásával. A HSCED, mint szisztematikus esettanulmányi kutatási módszer különböző szakaszait írjuk le, mintegy bírálati módszerként, ami a bizonyítékokat vizsgálja és amelyben a szakértők ellentétes érveket állítanak fel a kvantitatív és kvalitatív, több forrásból származó eredmények alapján. A bírálók értékelik ezeket a pro és kontra állításokat, hogy megállapítsák, hogy a kliens lényegesen megváltozott-e a terápia során, és hogy az eredmény a terápiának tulajdonítható-e. A terapeuta ebben az esetben egy fehér olasz férfi volt, aki a pszichoterapeuta képzés harmadik évében volt, a kliens, Penelope pedig egy 45 éves fehér olasz nő, aki enyhe depresszióval és szorongással küzdött. A bírálók arra a következtetésre jutottak, hogy ez egy vegyes kimenetelű eset volt: a kliens problémájának bizonyos aspektusai javultak, de anélkül, hogy teljes és stabil javulást ért volna el. Érdekes módon ez az eset minimális korrelációt mutat a depresszió és a szorongás empirikus és proxy-indexei, valamint az önbevallásos kérdőívekre adott válaszok között, ami felveti az önbevallásos mérések érvényességének kérdését a kliens sajátos tipológiája esetén.

A depresszió TA-s kezelése: „Luisa” – A Hermeneutic Single-Case Efficacy Design Study (Hermeneutikus egy esetre vonatkozó hatékonysági tanulmány)

© 2016 Enrico Benelli, Desiree Boschetti, Cristina Piccirillo, Laura Quagliotti, Vincenzo Calvo, Arianna Palmieri, Marco Sambin & Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V7I1P35

Absztrakt

Ez a tanulmány a harmadik egy három részből álló sorozatból, és a korábbi brit eredmények (Widdowson 2012a, 2012b, 2012c, 2013) szisztematikus olasz replikációját alkalmazza, amely a közelmúltban leírt tranzakcióanalitikus kezelés hatékonyságát vizsgálta a depresszió kezelésére brit kliensekkel, a Hermeneutic Single-Case Efficacy Design (HSCED) alkalmazásával. A HSCED, mint szisztematikus esettanulmányi kutatási módszer különböző szakaszait írjuk le, mintegy bírálati módszert, ami a bizonyítékokat vizsgálja és amelyben a szakértők ellentétes érveket állítanak fel a kvantitatív és kvalitatív, több forrásból származó eredmények alapján. A bírálók értékelik ezeket a pro és kontra állításokat, hogy megállapítsák, hogy a kliens lényegesen megváltozott-e a terápia során, és hogy az eredmény a terápiának tulajdonítható-e. A terapeuta ebben az esetben egy fehér olasz nő volt, 10 éves klinikai tapasztalattal, a kliens, Luisa pedig egy 65 éves fehér olasz nő, aki tizenhat TA-terápiás ülésen vett részt. Luisa megfelelt a súlyos alkalmazkodási zavar DSM-5 szerinti kritériumainak, mérsékelt depresszióval és kevert deflektált humorral és szorongással, amelyre több mint egy éve szedett gyógyszereket és homeopátiás szereket. A bírálók következtetése az volt, hogy ez egy pozitív kimenetelű eset volt: a kliens javult a terápia során, pozitív élményről számolt be a terápiával kapcsolatban, és ezt a javulást a nyomon követés végeztével is fenntartotta.

6. évfolyam 2. szám 2015

Az olaszországi pszichoterápiás és tranzakcióanalitikus központban képzett pszichoterapeuták szakmai eredményeinek vizsgálata

© 2015 Ugo De Ambrogio és Carla Dessi

https://doi.org/10.29044/V6I2P3

Absztrakt

Kérdőívet dolgoztunk ki és elemeztük 98 volt hallgató szakmai tapasztalatait, akik az elmúlt 15 évben a milánói Pszichológiai és Tranzakcióanalitikus Központban pszichoterápiás és tranzakcióanalitikus képesítést szereztek, amelyet az olasz egyetemi és kutatási minisztérium elismert.  A statisztikai eredményeket megvitattuk másokkal, és olyan tényezőket vizsgáltunk meg, mint például, hogy a hallgatók hogyan boldogultak a munka világában, valamint a tranzakcióanalízis pszichoterápiában való alkalmazásának milyen pozitív és kritikus elemei vannak.  A szakmai élet szempontjából megjelent a felismerhető identitás fontossága, etikai szempontokra való figyelem és a tanult eszközök alkalmazásával való elégedettség. A szakmai gyakorlatban tapasztalt impulzusokkal és problémákkal való rugalmas megbirkózás, valamint a különböző elméleti modellek alkalmazó kollégák közötti eszmecsere iránti vágy is megállapítható.

Két empirikus kutatáson alapuló projekt az előírásokról (driverek) szóló tanítás hatásáról óvodáskorú gyermekek számára Olaszországban

© 2015 Cesare Fregola

https://doi.org/10.29044/V6I2P19

Absztrakt

A Roma Tre Egyetem oktatóinak negyedik évfolyamos hallgatóit szupervízionáltunk, miközben empirikus kutatást végeztek a tranzakcióanalízis általános iskolásoknak történő tanítása során. A cél az volt, hogy fejlesszék saját hatékonyságukat és autonómiájukat, miközben kimutatható volt, hogy az előírások (driverek) (Kahler 1975) tanítása  a gyermekek számára a metakognitív képességek és öntudat progresszív fejlődéséhez vezetett, amelyek szükségesek ahhoz, hogy saját maguk döntsenek a viselkedésükről. A kis mintacsoportok korlátait elismerjük, ahogy azt is, hogy a szupervíziót olyan szakemberektől vették igénybe, akiknek korábbi munkája szolgáltatta az alapját a diákok által tervezett és használt kérdőíveknek.

Az internetfüggőséggel küzdő kliensekkel dolgozó tranzakcióanalitikus pszichoterapeuták tapasztalatainak és megértéseinek mélyreható feltárása

© 2015 Matthew Shorrock

https://doi.org/10.29044/V6I2P31

Absztrakt

Négy nemzetközileg akkreditált tranzakcióanalitikus pszichoterapeuta félig strukturált interjúkat készített, amiben feltárták az internetfüggőséggel kapcsolatos (Internet Addiction – IA) megértéseket és tapasztalatokat.  Az értelmezésen alapuló fenomenológiai elemzés négy magasabb rendű fogalmat eredményezett: az IA összetettsége; etiológiai és hajlamosító tényezők; az IA funkciói és jellemzői; és kezelési tényezők. Gyakorlati és elméleti implikációkat mutatunk be a jövőbeli kutatási célokra, klinikai szupervízióra, kezelésekre, pszicho-pedagógiai és politikai programokra vonatkozóan. Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a résztvevők az internetet a függőség csatornájaként, mintegy közvetítőjeként tartották számon, mivel a háttérben valamilyen meghúzódó “rendellenesség” igen gyakran fordul elő.   Az is kiderült, hogy a résztvevők úgy vélték, hogy az IA-val való komorbiditást gyermekkori ok-okozati összefüggések eredményezik; a gyermekkori kötődési nehézségek gyakran hajlamosítják az egyéneket arra, hogy későbbi életük során magányossággal, alacsony önértékeléssel, kontrollal, veszteséggel, instabilitással és kognitív disszonanciával kapcsolatos problémáik alakuljanak ki; és hogy kapcsolat áll fenn a depresszió, az alacsony önértékelés és a menekülés, mint hozzájáruló tényezők között.   A következtetés az, hogy a szakemberek számára hasznosak lennének a gyermekkori kötődési nehézségekkel kapcsolatos speciális képzések, míg a pszichodinamikus megközelítés integrálása vagy az áttételes folyamatok ismerete fokozhatja a kezelés hatékonyságát, és segíthet megvédeni mind a klienseket, mind a terapeutákat az antiterápiás beavatkozásoktól.

6. évfolyam 1. szám 2015

Egy akciókutatási projekt, amelynek célja a társadalmi tudatosság növelése tranzakcióanalitikus csoportos pszichoterápiában részt vevő nők körében Brazíliában

© 2015 Jane Maria Pancinha Costa

https://doi.org/10.29044/V6I1P3

Absztrakt

Gramsci (1978, 1982) hegemóniáról, Freire (1979a, 1979b) szövetséges kapcsolatról és Steiner (1975) radikális pszichiátriáról szóló műveire alapozva a kutató, aki egyben pszichoterapeuta is, akciókutatási módszert alkalmazott 12 nővel, akik két folyamatos, heti pszichoterápiás csoportban vettek részt Brazíliában, annak érdekében, hogy növeljék a nők kulturális elnyomásának társadalmi tudatosságát, különösen a munkával kapcsolatban; a sorskönyvelemzést terápiás beavatkozásként alkalmazza a csoportokon belül; hogy elősegítse, hogy a nők felismerjék a szövetséges kapcsolat előnyeit, amikor az elnyomás alól való felszabadulásra törekednek.  Egyéni strukturált interjúk készítésére került sor, és az ezekből származó adatok megvitatásra kerültek a csoportokban. Mindez az elnyomás tudatosságának 6 szintjét tartalmazó modell kidolgozásához vezetett.  Bemutatásra kerülnek a nők által azonosított elnyomás példái, amelyeknek csak 17%-a kapcsolódik közvetlenül munkahelyi szexuális megkülönböztetéshez.  Bár a kutatást sok évvel ezelőtt (1987-1989) végezték, kiderül, hogy a problémák még mindig fennállnak, és ez a kutatási módszertan máshol is jól alkalmazható lenne.

A pszichodráma és a tranzakcióanalízis módszereinek integrálása egy oroszországi iskoláskorú gyermekekkel végzett pszichopedagógiai munkában

© 2015 Marina Solomonovna Sokovnina és Viktor Nikolayevich Aleshin

https://doi.org/10.29044/V6I1P15

Absztrakt

A pszichodráma és a tranzakcióanalízis elméleteinek és módszereinek összehasonlításával kezdjük tanulmányunkat majd azonosítjuk a hasonlóságokat, és bemutatjuk tapasztalatainkat e megközelítések kombinálásával kapcsolatban az orosz oktatási rendszerben 5. osztályos (11-12 éves) tanulók számára tartott workshopok során. Ismertetjük a munka szükségességét, a tréning tartalmának részleteit, valamint a diákok munkáját arra vonatkozólag hogyan született köztük és a tanárok között együttműködési megállapodás. Elemeztük a 78 tanuló órák során tapasztalt érzelmeit, összehasonlítva a kontrollcsoportok 38 tanulójával, és kimutattuk, hogy a tranzakcióanalitikus/pszichodráma órákon részt vevők esetében a pozitív érzelmek száma megnőtt, a negatív érzelmek száma pedig csökkent.  Arra a következtetésre jutottunk, hogy az alkalmazott szerepjátékos módszer hatékonyabb volt, mint a hagyományos oktatási módszerek Oroszországon belül a diákok autonómiájának, motivációjának és bevonódásának fejlesztése szempontjából.

A tranzakcióanalitikus pszichoterápia képzésben résztvevő hallgatók tapasztalatait és eredményeit befolyásoló tényezők vizsgálata az Egyesült Királyságban és az USA-ban

© 2015 Cathy McQuaid

https://doi.org/10.29044/V6I1P28

Absztrakt

Úgynevezett Interpretative Phenomenological Analysis-al (IPA) (Smith, 1995) 50 résztvevő közül annak a 21 résztvevőnek az adatait vizsgáltuk akik félig strukturált interjúk során megosztották képzési tapasztalataikat.  Az alanyokat az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban élő hallgatók és oktatók közül választották ki. A résztvevők között volt, aki még egyenesen a tranzakcióanalízis megalkotójától, Dr. Eric Bernetől tanult egészen azokig, akik nemrégiben szerezték tranzakcióanalitikus-pszichoterapeuta végzettségüket, tehát minden “generációt” felölelő vizsgálatról beszélünk, beleértve néhány olyan személyt is, akik a képzést a képesítés megszerzése előtt abbahagyták.

Az eredmények azt sugallják, hogy a TA-pszichoterápiás képzést egyesek transzformatív, életminőséget javító és gyógyító élményként élik meg, amely egy elégedett és kifizetődő karrierben csúcsosodik ki, míg mások számára erőszakos, bosszantó és negatív élményként jelenik meg, amely kiábrándultságot, csalódást és elégedetlenséget eredményez. A legmeghatározóbb tényezők a hallgatók személyes hitrendszerei, a képzésben való részvétel motivációi, valamint a képzővel, a kollégákkal és a szakma egészével való kapcsolatuk voltak.

Az adatok elemzése azt mutatta, hogy a résztvevők által felvetett aggodalmak az információhiánnyal, a különböző intézmények által kínált képzések következetlenségeivel, az okokkal amiért valaki belép a képzésbe és az okkal amiért a képző felveszi őket, valamint a képzés jelentős idő- és erőforrásigényével kapcsolatosak.  Ez az anyag olyan ajánlásokat tartalmaz, amelyek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a képzési tapasztalat olyan legyen, amely fenntartja a TA filozófiai alapelveit és értékeit, valamint elősegíti, fejleszti és javítja a TA pszichoterápiás képzését.

Kísérleti tanulmány a skizofrénia paranoid altípusával diagnosztizált személyek sorskönyvi apparátusának vizsgálatára egy ukrajnai kórházban

© 2015 Ganna Golovan

https://doi.org/10.29044/V6I1P54

Absztrakt

Az Egészségügyi Világszervezet (2014a) azonosítása alapján világszerte mintegy 24 millió skizofréniában szenvedő ember számára hiányoznak a pszichoszociális beavatkozások. Ebből kifolyólag kevés az ide vonatkozó tranzakcióanalitikus szakirodalom ezért a szerző egy kísérleti tanulmányt végzett 27 ukrajnai résztvevővel, akiket kórházba szállítottak, és akiket pszichiáterek a skizofrénia egy paranoid altípusával diagnosztizáltak.  Négy orosz nyelvű kérdőívet használtak: Belső énállapotok kérdőív (Hay, 1996), Driver kérdőív (Cox, 2001), A fejlődés kritikus pontjairól szóló kérdőív (Gusakovski, 2000 Bradshaw, 1991 alapján) és egy Rövid sorskönyvi kérdőív (Stewart, 1999), ez utóbbit klinikai interjú kísérte, amelynek során a TA egyéb elemeinek diagnózisa is megtörtént. Fennáll bizonyos kockázat amiatt, mert nem hitelesített kérdőíveket használtunk és a statisztikai érvényesség tekintetében is tisztában vagyunk a korlátokkal, mindenesetre a tanulmányt bemutatjuk. A szerzők engedélyével a kérdőívek angol nyelvű másolatát is közzétesszük, hogy ösztönözzük a további kutatást ezen az eddig igen elhanyagolt területen.

A tanárok stressz szintjének és a kiégési kockázatának csökkentése magas kockázatúnak minősített középiskolákban Dél-Afrikában a tranzakcióanalízis segítségével

© 2015 Sharon Mary Johnson

https://doi.org/10.29044/V6I1P70

Absztrakt

Ez a tanulmány egy doktori kutatásból származó számos cikk egyike, amely a tranzakcióanalízis alkalmazásának eredményeire összpontosít, kettő másik megközelítés mellett. A dél-afrikai Cape Flats (Nyugat-Foki-szigetek, Dél-Afrika) bandák által lakott területeken működő, magas kockázatú középiskolákban dolgozó tanárok stressz szintjének és kiégési kockázatának csökkentését vizsgáltuk. A másik két megközelítés a Trauma Release Exercises (TRE) és a transzperszonális pszichológia (TP) volt. Ezekről, valamint a kutatás kvantitatív statisztikai elemzéseinek részleteiről más cikkekben lehet tájékozódni.

Három különböző iskola összesen 43 tanára vett részt egy 10 héten át tartó, heti másfél órás (összesen 15 óra) fejlesztésben, amelyet az iskolájukban tartottak személyzetfejlesztési programként, egy negyedik iskola 20 tanárából álló kontrollcsoporttal együtt.  A kvalitatív TA intervenciós kérdőívek adatainak elemzése és a vegyes módszerrel megvalósuló fókuszcsoport adatainak tartalomelemzését mutatjuk be ebben a tanulmányban. Az elemzés a tanárokra hatást gyakorló intra- és inter-individuális eszközökre összpontosított, és megállapítást nyert, hogy a TA önismeretet adott, önsegítő eszközök kialakításában segített és erős csoportkapcsolatot hozott létre. A tartalomelemzés betekintést nyújtott a stresszre és a kiégésre adott fizikai, érzelmi és kognitív reakciókba egyéni, interperszonális és szervezeti szinteken, és új perspektívákat tárt fel az osztálytermi kompetenciával kapcsolatban, azoknál a tanároknál, akik nagyobb felelősséget vállalnak az osztálytermi fegyelemért.

A tanulmány betekintést nyújt az ilyen kihívást jelentő környezetben helytálló pedagógusok jóllétébe és megküzdési lehetőségeibe, és úgy gondoljuk, hogy a TRE, a TP és a TA szemléletek integrálhatók, és esetleg kombinálhatók a stressz és a kiégés csökkentése érdekében hasonlóan komplex, pszichológiai kihívásokkal teli környezetben.

5. évfolyam 2. szám 2014

Tranzakcióanalitikus coaching folyamat: Tanulmány a hatékonyság feltételeiről, a következményekről és a szervezeti kultúrára gyakorolt hatásokról

© 2014 Günther Mohr

https://doi.org/10.29044/V5I2P3

Absztrakt

A tanulmány egy Németországban több éven keresztül működő, folyamatos, belső, “egyéni coaching a csoportban” program tartalmát és folyamatát írja le, felhasználva különböző koncepciókat, köztük a klasszikus és a rendszerszemléletű szervezeti tranzakcióanalízist. Bemutatunk három egymást követő kutatást, amelyek a coachingprogram egyének és szervezetük számára vélt hasznosságát, a programban való részvétel és a szervezeten belüli szakmai előmenetel közötti összefüggéseket, valamint a résztvevők által a program hatékonyságához hozzájáruló tényezőket azonosítja.

A kezdeti felmérésen alapuló vizsgálatban elsődleges tényezőként azt azonosítottuk, hogy a résztvevők milyen mértékben tudtak megbirkózni a személy szerint legfontosabbnak tartott egyéni problémájukkal. A második tanulmányban QCA-t (kvalitatív összehasonlító elemzés) alkalmaztunk (Ragin 1987, 2000, 2008), és összefüggést mutattunk ki a csoportban való részvétel autonóm változója és a vállalat által nyújtott “további felhatalmazás” függő változója között.  A harmadik tanulmányban a 38 vezető által kitöltött kérdőívre adott válaszainak gyakorisági és valenciaelemzését használtuk fel, hogy azonosítsuk azokat a kulcsfontosságú elemeket, amelyek szerintük hozzájárultak a coachingprogram hatékonyságához.

Arra a következtetésre jutottunk, hogy az ilyen programok hatékonyak, de összetettek, ezért a coachnak pszichológiai, pedagógiai, vezetői és menedzsment szaktudással kell rendelkeznie, és ezt egy szervezeti tanulási kultúrán belül kell kamatoztatnia.

A női alkoholisták férfi partnereinek támogatási igényének vizsgálata Svájcban

© 2014 Bea Schild

https://doi.org/10.29044/V5I2P17

Absztrakt

Ez a feltáró tanulmány 2009-ben, Svájcban, három alany bevonásával készült interjú elemzését mutatja be, azzal a céllal, hogy a női alkoholisták férfi partnereinek támogatási igényeit feltárjuk. A lehetséges megküzdési stílusokra vonatkozó különböző koncepciókat mutatunk be és értelmezzük számos tranzakcióanalitikus és egyéb koncepció fényében. Az interjúk tartalmát strukturáltuk és a felmerülő mintázatokat azonosítottunk.  Az eredmények azt mutatják, hogy a fő támogatási igények a párkapcsolati és nevelési kérdésekkel, a függőség társadalmi megítélésével, valamint pénzügyi és adminisztratív kérdésekkel kapcsolatosak, és így eltérnek a más kutatók által a férfi alkoholisták női partnereinél azonosított stresszoroktól és a mentális betegek közeli hozzátartozóinak támogatási igényeitől.

Kihívások a rutinszerű eredményértékelés kialakításában különböző gyakorlati helyszíneken és kultúrákban: Egy naturalista vizsgálat Spanyolországban és az Egyesült Királyságban

© 2014 Biljana van Rijn, Ciara Wild, Adina Dumitru

https://doi.org/10.29044/V5I2P28

Absztrakt

A különböző elméleti irányzatok – beleértve a tranzakcióanalízist is – pszichoterápiájának eredményeinek standardizált értékelését végeztük el a következő szempontokat vizsgálva: depresszió, szorongás, általános distressz és a terápiás szövetség. Egy brit akadémia 113 terapeutájának 263 kliensének és 10 spanyolországi klinikai terapeuta 26 kliensének befejezett terápiás beavatkozásait vizsgáltuk. Az eredmények mindkét országban bizonyították a klinikai javulást, de úgy találtuk, hogy az ilyen értékelési módszertan könnyebben alkalmazható egy képzési intézményben, mint a magánpraxisban; az is felmerült, hogy jobban illeszkedik az értékelés a brit szakmai közeghez.  Javaslatot teszünk az ilyen jellegű kutatások jövőbeni bevezetésére.

A tranzakcióanalitikus pszichoterápia kvantitatív és kvalitatív eredményei a fegyveres erők férfi veteránjaival az Egyesült Királyságban, akik poszttraumás stressz zavarral küzdenek

© 2014 David Harford and Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V5I2P35

Absztrakt

Ez a tanulmány egy kétéves kutatási projekt eredményeit mutatja be, amelyet az Egyesült Királyságban, egy bentlakásos rehabilitációs intézetben végeztek, és amely a TA pszichoterápia klinikai eredményeit vizsgálta 15 veterán férfi körében, akik súlyos PTSD-vel (poszttraumás stressz zavarral) és egyéb társbetegségekkel jelentkeztek. A rövid távú (24 ülés) és a hosszú távú (52 ülés) tranzakcióanalitikus (TA) kezelés eredményeit a kvantitatív CORE-OM (Evans, Mellor-Clark, Margison, Barkham, McGrath, Connell & Audin, 2000), PHQ-9 (Kroenke, Spitzer & Williams, 2001) és GAD-7 (Spitzer, Kroenke, Williams & Löwe, 2006) kérdőívek, valamint a kvalitatív Change Interview (Elliott, Slatick, & Urman, 2001, idézi Frommer & Rennie, 2001) segítségével mérték. A kvantitatív eredmények azt mutatják, hogy mind a rövid távú, mind a hosszú távú kezelésben részt vevő csoportokban pozitív, megbízható változás következett be a globális distressz, a depresszió és a szorongás tekintetében, és néhány kliens klinikailag szignifikáns változást ért el ezekben az értékekben. A tartalomelemzésből származó kvalitatív eredmények (Braun & Clarke, 2006) azt mutatják, hogy a terápiás tényezők széles spektruma és a pszichoterápiás folyamatok tényezői a TA terápián belül kedvezően hatottak erre a konkrét klienscsoportra.

A számszerű adatok és az interjúválaszok alapján számos pszichoszociális tényező veteránok jóllétére gyakorolt negatív hatását is megvitatjuk. Összességében ezek az eredmények arra utalnak, hogy a TA-pszichoterápia hatékony lehet a harctéri veteránok PTSD-jének kezelésében.

Tranzakcióanalitikus pszichoterápia egy szorongással és depresszióval küzdő eset kapcsán: „Alastair” – Egy gyakorlati esetet feldolgozó, véleményezéssel ellátott esettanulmány

© 2014 Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V5I2P66

Absztrakt

A szerző egy esetvizsgálati módszerrel, amely több mint 80 olasz pszichológusból álló értékelő bizottságot és egy laikus esetértékelést is tartalmazott, megvizsgálta a tranzakcióanalitikus pszichoterápia hatékonyságát egy 39 éves fehér brit férfi esetében, aki heti 14 ülésen vett részt, és akinek szorongása és depressziója állt fenn.  CORE-OM (Evans, Mellor-Clark , Margison, Barkham, Audin, Connell és McGrath, 2000), PHQ-9 (Kroenke, Spitzer és Williams, 2001), GAD-7). Spitzer, Kroenke, Williams & Löwe, 2006, Hamilton Rating Scale for Depression (Hamilton, 1980) használtunk a szűréshez és a kimenetel méréséhez, a Session Rating Scale (SRS v.3.0) (Duncan, Miller, Sparks, Claud, Reynolds, Brown és Johnson, 2003) és az Comparative Psychotherapy Process Scale (CPPS) (Hilsenroth, Blagys, Ackerman, Bonge és e Blais, 2005) kíséretében, egy átfogó értékelő esettanulmány keretében.  Az elemző testület és a laikus bíráló egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy ez egy pozitív kimenetelű eset volt, és hogy a kliens változásai a terápia közvetlen eredményeként következtek be. Korábbi esettanulmány kutatások kimutatták, hogy a TA hatékony a depresszió kezelésében, és ez a jelen eset megalapozott bizonyítékot szolgáltat a TA hatékonyságára a depressziós komorbid szorongás esetében.

5. évfolyam 1. szám 2014

Az öngyilkossági gondolatok megbeszélésére online támogatást igénybe vevő fiatalok preferenciáinak tartalomelemzése – Egyesült Királyság

© 2014 Sally Evans

https://doi.org/10.29044/V5I1P3

Absztrakt

Online tanácsadó és támogató weboldalt használó fiatalokat (főként 15-17 éveseket) kérdeztünk arról, hogy az öngyilkossági érzésekről való online és személyes beszélgetés között milyen különbségeket tapasztalnak.  Az eredmények tartalomelemzése (n = 24) az “anonimitás”, a “biztonság és szabadság”, “bizalmasság” és “ellenőrzés” témakörök mentén mutatott mintázatokat.  Felmerültek az anonimitást választó, szorongó fiatalok védelmével kapcsolatos kérdések is.

Különböző oroszországi szakmák munkastílusainak elemzése

© 2014 Dmitry Kasyanov

https://doi.org/10.29044/V5I1P9

Absztrakt

Egy 861 fős, Oroszországban különböző szervezetekben és szakmákban dolgozó 861 fős (451 nő, 410 férfi) minta töltötte ki a Munkastílusok kérdőív (Hay 1992) orosz nyelvű fordítását.  A statisztikai elemzés szignifikáns eltérést mutatott a stílusok között, és a teljes minta alapján normatáblázatokat lehetett készíteni.  Az átlagos mintákat 15 foglalkozásra vonatkozóan mutatjuk be, beleértve a mérnököket, az informatikusokat, a PR, a titkársági, az értékesítési, a számviteli, a közgazdász és a HR-szerepeket.  Látható, hogy a Légy tökéletes! stílus minden foglalkozási mintában túlsúlyban van, a Tégy szívességet! stílus a legtöbb foglalkozási mintában a második, a Siess! stílus pedig a legkevésbé gyakori a mintában.

Az újradöntési terápia alkalmazása a vezetői coaching workshopokon: A workshop – 1. rész

© 2014 Mil Rosseau, Rik Rosseau & Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V5I1P15

Absztrakt

A három részes sorozat első darabja azt írja le, hogy az újradöntési megközelítést (Goulding & Goulding 1979) hogyan alkalmazzuk hosszú évek óta nemzetközi vezetői coaching workshopokon. Kitérünk a terápiás megközelítés üzleti környezetben való alkalmazásával kapcsolatos lehetséges ellentmondásokra, ismertetjük a résztvevők profilját és vezetői jellemzőit, megvizsgáljuk a csoportkörnyezet hatását, és elmagyarázzuk a “problémákon” való munka és Berne (1961) féle gyógyulási szakaszok közötti kapcsolatokat.  A munka egyes szakaszai a Goulding & Goulding (1979) által leírtakhoz kapcsolódnak, és McNeel (1999-2000), valamint Allen & Allen (2002) anyagával egészülnek ki. Ez a tanulmány azokat a beavatkozásokat írja le, amelyeket Widdowson & Rosseau (2014) kvalitatív módon értékelt, és amelyeket a jövőben további kvantitatív módon fognak megvizsgálni.

Az újradöntési terápia alkalmazása a vezetői coaching workshopokon: A résztvevők változásainak kvalitatív vizsgálata – 2. rész

© 2014 Mark Widdowson & Mil Rosseau

https://doi.org/10.29044/V5I1P19

Absztrakt

Ez egy sorozat második fejezete és annak vizsgálatát írja le, hogy a vezetői coaching mint a szervezetfejlesztés egyre növekvő területe hogyan alapozható a tranzakcióanalízis elméletére és módszereire. Tizenkét résztvevő, akik jelen voltak egy Goulding & Goulding (1979) újradöntés-terápiás megközelítésén alapuló coaching workshopon, kitöltötték a változás nyomon követésére szolgáló kérdőívet, amelyet az első szerző Elliott et al (2001) anyagából adaptáltunk, és a válaszokat tartalomelemzéssel (Braun & Clarke 2006) vizsgáltuk. A résztvevők arról számoltak be, hogy a workshopokon való részvétel eredményeként számos személyes fejlődést tapasztaltak, pozitív interperszonális változást érzékeltek, valamint üzleti, menedzseri és vezetői készségeik fejlődését tapasztalták. A kutatás korlátokat is ismertet, többek között a műhelyvezetőnek való megfelelés vágyának lehetséges hatását. A tematikus elemzés eredményei azt sugallják, hogy ez a megközelítés hatékony keretet biztosíthat a vezetői coaching workshopok alkalmával.

4. évfolyam 2. szám 2013

A depresszió TA-s kezelése – egy hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány – “Linda” – egy vegyes kimenetelű eset

© 2013 Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V4I2P3

Absztrakt

A hermeneutikai egy esetre vonatkozó hatékonysági tanulmány (HSCED) egy esettanulmányon alapuló kutatási módszer, amely magában foglalja a vegyes módszerrel gyűjtött adatok keresztvizsgálatát annak érdekében, hogy elfogadható érveket állítson arra vonatkozóan, hogy a kliens megváltozott a terápia és az alternatív értelmezések miatt. A jelen tanulmány egy olyan esetsorozat negyedik cikke, amely a tranzakcióanalitikus pszichoterápia folyamatát és eredményét vizsgálta a HSCED (Elliott 2002) segítségével. A kliens, Linda, egy 45 éves fehér brit nő volt, aki enyhe depresszióban szenvedett, és kilenc terápiás ülésen vett részt. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy ez egy vegyes kimenetelű eset volt: miközben a kliens állapota javult a terápia során, és pozitívan értékelte a terápiás élményeit, a változások nem voltak tartósak, amikor az utókövetés során jelentős stresszhatások érték. Linda részletes és sajátos leírást adott a terápia azon aspektusairól, amelyek a leghasznosabbak voltak számára. Az eset összehasonlítása a sorozat más eseteivel számos érdekes jellemzőt mutat, amelyek további vizsgálatot igényelnek. Különösen a közös elméleti keretrendszer és az egyenlőségen alapuló terápiás kapcsolat volt hasznos. A sorozat más eseteihez hasonlóan a kliens pozitív változásokat tapasztalt a személyközi kapcsolataiban, ami arra utal, hogy a TA-terápia ezen eredménye további vizsgálatot igényel.

Emetofóbia TA-s kezelése – Egy szisztematikus esettanulmány – ‘Peter’

© 2013 Colin Kerr

https://doi.org/10.29044/V4I2P16

Absztrakt

Ez a tanulmány a hermeneutikai egy esetre vonatkozó hatékonysági tanulmány (HSCED) (Elliott 2002) bizonyos elemeinek alkalmazásáról számol be egy 39 üléses TA-alapú pszichoterápiás beavatkozás kapcsán egy 19 éves fehér férfi diákkal az Egyesült Királyságban, aki emetofóbiában szenvedett. A szerző, aki egyben a kutató is volt, szakirodalmi áttekintést nyújt az emetofóbia klinikai jellemzőiről, szembeállítja más fóbiákkal, és áttekinti a korábbi kutatásokat, beleértve a fóbiák TA-alapú megközelítéseit. A HSCED módszertanát röviden ismerteti; a kvantitatív kimeneti méréseket a GAD-7 (Spritzer et al 2006) és az SPQ (Elliott et al 1999), a kvalitatív méréseket pedig egy gazdag esetnapló, ülésfelvételek/átiratok és egy 4 hónapos nyomonkövetési interjú segítségével kapjuk, majd elemezzük.  Bohart at al (2011) 56 kritériumát használták a bizonyítékok értékelésére a HSCED kritériumai mellett. Erős bizonyíték volt arra, hogy az ügyfél jelentős változásokat ért el, és hogy ezek a változások a terápiának voltak köszönhetőek.

A Tranzakcióanalitikus pszichoterápia eredményeinek előzetes értékelése a fegyveres erők poszttraumás stressz zavarral küzdő veteránjai esetében

© 2013 David Harford

https://doi.org/10.29044/V4I2P27

Absztrakt

Ez a rövid összefoglaló egy brit jótékonysági szervezetben végzett kísérleti projekt néhány kezdeti eredményét mutatja be, amely a poszttraumás stressz zavarral (PTSD) küzdő veteránok klinikai eredményeit vizsgálja. Az eredményeket a CORE-OM (Evans et al 2000), a PHQ-9 (Kroenke et al 2001) és a GAD-7 (Spitzer et al 2006) segítségével mértük. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy 16 ülésen belül pozitív, megbízható változás következett be a globális distressz és a szorongás tekintetében. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a tranzakcióanalitikus pszichoterápia ígéretes a PTSD kezelésében ennél a klienscsoportnál, és további kutatások indokoltak.

A különböző szakmák domináns munkastílusainak elemzése Macedóniában

© 2013 Marina Pavlovska

https://doi.org/10.29044/V4I2P30

Absztrakt

A macedóniai Szkopjéban három vállalatnál 90 közgazdászként, jogi tanácsadóként vagy informatikai szakértőként dolgozó, alkalmazottból álló, egyszerű minta töltötte ki a Munkastílusok kérdőívet (Hay 1992), és megállapítottuk, hogy statisztikailag szignifikáns különbségek vannak a munkastílus-preferenciák között az egyes szakmák között.  Ezeket a különbségeket a macedóniai szakmák nemzeti jegyzékének (State Statistical Office 2011) összefüggésben tárgyaljuk, és röviden áttekintjük a humánerőforrás-menedzsmentre gyakorolt hatásokat.  Az adatok a vizsgálati alanyok létszámával és konkrét elhelyezkedésével kapcsolatos korlátozásokra is utalnak.  A következtetés az, hogy elfogadható az a hipotézis, miszerint a szakmák domináns munkastílusai között különbségek vannak.  Egy magyarázat is szerepel tanulmányunkban, amely tisztázza az előírások (driverek) (Kahler & Capers 1974, Kahler 1975, 2008) és a munkastílusok (Hay & Williams 1989, Hay 1993, 2009) közötti különbséget.

4. évfolyam 1. szám 2013

https://doi.org/10.29044/v4i1

Ez a szám az EATA TA kutatási konferenciájának előadásait tartalmazza.

3. évfolyam 2. szám 2012

A depresszió TA kezelése – Egy hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány – “Denise”

© 2012 Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V3I2P3

Absztrakt

A hermeneutikai egy esetre vonatkozó hatékonysági tanulmány (HSCED) egy esettanulmányon alapuló kutatási módszer, amely magában foglalja a vegyes módszerrel gyűjtött adatok keresztvizsgálatát annak érdekében, hogy elfogadható érveket állítson arra vonatkozóan, hogy az ügyfél megváltozott a terápia és az alternatív értelmezések miatt. A jelen tanulmány a HSCED-et használja egy súlyos depresszióban szenvedő nővel folytatott rövid távú TA-pszichoterápia eredményének vizsgálatára. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a rövid távú TA-terápia hatékonyságát a depresszió kezelésében, valamint feltárja és azonosítsa a TA-terápiás folyamat kulcsfontosságú aspektusait és a változást elősegítő kapcsolódó tényezőket az eredményes esetek körében. A szigorúbb feltételek erősítése és a kutatók esetleges elfogultságának kezelése érdekében független pszichoterápiás szakértők bírálták el az esetet, és véleményt nyilvánítottak az eredményről. A szakértők következtetése az, hogy a kliens jelentősen megváltozott, és hogy ezek a változások alapvetően a terápia hatásainak köszönhetőek.

A HSCED megközelítésbe további szigorítást vezettek be a 2. esethez. Ez a változás szigorúbb osztályozását, a változás indexpontszámának növelését, a bizonyítás magasabb követelményeit jelentette, valamint a két szakértői csoport alkalmazását indította el, hogy az elismerő és a szkeptikus vélemények is kialakításra kerülhessenek, e mellett egy harmadik szakértő is bevonásra került az értékeléskor.

A depresszió TA kezelése – Egy hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány – ‘Tom’

©2012 Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V3I2P15

A hermeneutikai egy esetre vonatkozó hatékonysági tanulmány (HSCED) egy esettanulmányon alapuló kutatási módszer, amely magában foglalja a vegyes módszerrel gyűjtött adatok keresztvizsgálatát annak érdekében, hogy elfogadható érveket állítson arra vonatkozóan, hogy az ügyfél megváltozott a terápia és az alternatív értelmezések miatt. A jelen tanulmány a HSCED-t használja a rövid távú TA-pszichoterápia eredményének vizsgálatára egy közepesen depressziós és társuló szociális szorongással küzdő férfival. A kutatás célja a rövid távú TA-terápia hatékonyságának vizsgálata volt a depresszió kezelésében, valamint a TA-terápiás folyamat fő szempontjainak és a változást elősegítő kapcsolódó tényezőknek a feltárása és azonosítása a hatékony esetek vizsgálatával.  A szigorúság fokozása és a kutatói elfogultság lehetőségeinek kezelése érdekében független pszichoterápiás kutatók bírálták el az esetet, és bírálatot hoztak az eredményről.  Ebben az esetben két szakértő többségi bírálata az volt, hogy ez egy pozitív kimenetelű eset volt, és hogy a kliens lényegesen megváltozott, valamint hogy ezek a változások jelentősen a terápia hatásainak voltak köszönhetőek.  A harmadik szakértő következtetése az volt, hogy ez egy vegyes kimenetelű eset volt, és hogy a kliens jelentősen megváltozott, és ez jelentős mértékben a terápiának volt köszönhető.

Ez a 3. eset, amelyről beszámoltunk, és a HSCED megközelítésbe további szigorító szabályokat vezettünk be a 2. esetről szóló kísérő dokumentumban leírtakkal megegyező módon.  (IJTAR 3:2, 3-14)

A gátló parancsok jelenléte klinikai és nem klinikai vizsgálati mintán

© 2012 Danijela Budiša, Vesna Gavrilov-Jerković, Aleksandra Dickov, Nikola Vučković, Sladjana Martinovic Mitrovic

https://doi.org/10.29044/V3I2P28

Absztrakt

A tranzakcióanalitikus közösségen belül különböző szerzők azt állították, hogy a személy sorskönyve a kapott gátló parancsok alapján alakul ki és, hogy a mentális zavarokkal küzdő emberek destruktívabbak és több gátló paranccsal rendelkeznek valamint, hogy a depressziós és paranoid patológiával rendelkező emberek különböző gátló parancs készlettel rendelkeznek, a Ne tartozz! gyakrabb a paranoid zavarokban, és a Ne légy fontos! a depressziós zavarokban.  Ez a kutatás az ilyen állítások ellenőrzésére irányult, és a Script Injunctions Scale (Sorskönyvi Gátló parancs Skála) (Gavrilov-Jerković et al., 2010) módszert alkalmazta egy 100 felnőtt személyből álló, az interjúk alapján nem klinikai esetként azonosított, valamint 100 felnőtt személyből álló, egyenlő arányban paranoid és depressziós betegségben szenvedő, az ICD-10 kritériumai alapján pszichiáteri besorolással rendelkező vizsgálati mintán.  Az eredmények részben a várt validációt biztosítják, statisztikailag szignifikáns különbség van a minta nem klinikai és klinikai része között.  A klinikai csoport statisztikailag szignifikánsan magasabb pontszámot ért el a vizsgált 12 gátló parancsban.  A depressziós jellemzőkkel rendelkező alanyok hét gátló paranccsal jobban rendelkeztek, ezek a Ne érezz!, Ne létezz!, Ne legyél jól!, Ne légy gyerek!, Ne gondolkodj! és Ne légy közel! parancsok voltak.

3. évfolyam 1. szám 2012

A depresszió TA-s kezelése – Egy hermeneutikus, egy esetre kiterjedő hatékonysági tanulmány – ‘Peter’

© 2012 Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V3I1P3

A hermeneutikai egy esetre vonatkozó hatékonysági tanulmány (HSCED) egy esettanulmányon alapuló kutatási módszer, amely magában foglalja a vegyes módszerrel gyűjtött adatok keresztvizsgálatát annak érdekében, hogy elfogadható érveket állítson arra vonatkozóan, hogy az ügyfél megváltozott a terápia és az alternatív értelmezések miatt. A jelen tanulmány a HSCED-et használja egy súlyos depresszióban szenvedő fiatalemberrel folytatott rövid távú TA-pszichoterápia eredményének vizsgálatára. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a rövid távú TA-terápia hatékonyságát a depresszió kezelésében, valamint feltárja és azonosítsa a TA-terápiás folyamat kulcsfontosságú aspektusait és a változás elősegítéséhez kapcsolódó tényezőket az eredményes esetek között. A szigorúság fokozása és a kutatók esetleges elfogultságának kezelése érdekében független pszichoterápiás szakértők bírálták el az esetet, és döntést hoztak az eredményről. A bírálók következtetése az, hogy a kliens jelentősen – lényegesen – megváltozott, és hogy ezek a változások lényegében a terápia hatására következtek be.

A szerző részletes függelékkel ösztönöz másokat a kutatás megismétlésére és a HSCED-folyamaton alapuló ismeretanyag bővítésére.

2. évfolyam 2. szám 2011

A tranzakcióanalízis mint pszichoterápiás módszer – Egy beszélgetést elemző tanulmány

© 2011 Roland Johnsson

https://doi.org/10.29044/V2I2P3

Absztrakt

McNeel (1975) kategorizálásainak definícióit a szerző és egy független szakértő dolgozta ki és alkalmazta egy 1984/85-ben végzett 72 órás tranzakcióanalitikus Goulding & Goulding (1976, 1979) stílusú csoportterápia teljes beszélgetés elemzése során. Az eredmények azt mutatták, hogy a terapeuta átlagosan a diskurzustér 42%-át használta, és hogy a terápia valóban tartalmazott TA-elemeket, a két fő kategória az “Érzelmi kapcsolat” és a “Szerződések” voltak, és különösen a “beszélgetés a Szülői projekciókkal”, az “érzésnyilatkozat”, a “kölcsönös tárgyalás” és a “konkretizálás, világossá tétel” TA-technikáit használták. Az értékelők közötti megbízhatóság 46,2%-os volt (Araujo & Born 1985), a Cohen (1960) kappa együtthatója az enyhe és a mérsékelt egyezéstől a közepesig terjedő skálát mutatja, az Odds Ratio (Viera, 2008) pedig a legtöbb kategória esetében 1,0 fölött van.

Kliensértékelés a tranzakcióanalízisben – Az Ohlsson, Björk és Johnsson sorskönyv-kérdőív megbízhatóságának és érvényességének vizsgálata

© 2011 Roland Johnsson

https://doi.org/10.29044/V2I2P19

Absztrakt

Az Ohlsson, Johnsson és Björk (1992) által kidolgozott sorskönyvi kérdőívet és a hozzá tartozó ellenőrző listát a szerző és két szakmai kolléga használta a szerző által vezetett egyéves tranzakcióanalízis terápiás csoport tíz kliensének független értékelésére. A terápia kezdetekor adott írásbeli válaszokon alapuló értékeléseket összehasonlították a szerző által a terápia befejezése után hat évvel készített videofelvételes interjúk alapján készített értékelésekkel. A különböző értékelők közötti megbízhatóság közepesen magas volt, de az egy értékelőn belüli megbízhatóság alacsonynak találtatott. Az egyezés a következő sorkönyvi összetevők esetében növekedett: “elsődleges gátló parancs az apától”, “helyettesítő érzés”, “menekülőnyílás”, “előírás az apától” és “előírás az anyától”.

A tranzakcióanalízis és az integratív pszichológiai tanácsadás eredményeinek értékelése az Egyesült Királyságban az alap egészségügyi ellátáson belül

© 2011 Biljana van Rijn, Ciara Wild, Patricia Moran

https://doi.org/10.29044/V2I2P34

Absztrakt

A tanulmány egy olyan vizsgálatról számol be, amely megismételte egy korábbi kezdeményezés (Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálatának IAPT – A pszichológiai terápiákhoz való hozzáférés javítása (CSIP 2008, NHS 2011)) vizsgálati tervét, amelyet korábban a kognitív viselkedésterápia (CBT) értékelésére használtak, azzal a céllal, hogy értékelje a szorongás és a depresszió kezelését 12 ülést követően a tranzakcióanalízist és az integratív pszichológiai tanácsadás megközelítéseit alkalmazva valódi klinikai ellátás keretében. Az IAPT-modellnek megfelelő standard kimeneti mérőszámokat használtak (CORE 10 és 34, GAD-7, PHQ-9), kiegészítve a munkakapcsolat (WAI Horvath 1986) és egy további depressziós leltár, a BDI-II (Beck, 1996) mérésével, valamint frissen kialakított kérdőívek segítségével azt is megvizsgálták, hogy mennyire ragaszkodtak az adott terápiás modellhez. Az eredmények azt mutatták, hogy a problémák súlyossága mindkét megközelítést alkalmazva csökkent (összehasonlítva a kognitív viselkedésterápiával). A kezdeti súlyosság előre jelezte a kimenetelt; és hogy a munkakapcsolat a terápia előrehaladtával fejlődött, de nem volt közvetlen kapcsolatban a kimenetellel. A terápiás módszerhez való ragaszkodás mindkét megközelítés esetében magas volt. A jövőbeli kutatásokhoz több terület is továbbfejlesztésre szorul.

A Tranzakcióanalízis alaptanfolyam (TA 101) hatása a saját én-állapotok érzékelésére

© 2011 Traian Bossenmayer

https://doi.org/10.29044/V2I2P44

Absztrakt

A kutatás a TA 101 tréning hatását vizsgálja az én-állapotok dinamikájának érzékelésére saját magunkon. Ezt az én-állapotok Adjective Check List (Gough & Heilbrun, 1980) modelljével vizsgáltuk. Az alanyok a képzés elején és végén, valamint egy hónappal később töltötték ki a kérdőíveket. Az egyetlen statisztikailag szignifikáns változás az volt, hogy a Kritikus Szülő a tréning után csökkent, és egy hónappal később még tovább csökkent, bár nem olyan mértékben. Az is kiderült, hogy a nemnek szignifikáns jelentősége volt, az életkornak azonban nem.

2. évfolyam 1. szám 2011

Az akkulturáció (kulturális hasonulás) tanulmányozása a tranzakcióanalitikus elméletek segítségével: Az életpozíciók és az akkulturációs stílusok kölcsönhatása

© 2011 Lena Kornyeyeva

https://doi.org/10.29044/v2i1p3

Absztrakt

Ez a cikk egy részleges beszámoló a negatív életpozíciók autoriter személyiség kialakulásában játszott szerepéről (erről máshol már beszámoltunk) és az akkulturációs jellemzőkről demokratikus környezetben (Németországban) élő autoriter hátterű bevándorlók körében végzett kvantitatív kutatásról. Az adatokat különböző hátterű válaszadók körében gyűjtötték: Törökországból, a volt Szovjetunióból és nyugati országokból Németországba érkezett bevándorlók, valamint kvázi-kontrollcsoportként német anyanyelvűek (N=1318), és mindegyik alminta legalább 200 válaszadót foglalt magában. Az empirikus eredmények validálása érdekében különböző statisztikai elemzéseket végeztek (a korrelációelemzéstől a strukturális egyenletmodellezésig). Megerősítést nyert az a hipotézis, hogy a negatív életpozíció jobban artikulálódik azoknál az egyéneknél, akik autoriter szocializációnak voltak kitéve. Megerősítést nyert az a hipotézis is, hogy a negatív életpozíció az úgynevezett akkulturációs diszfunkció előrejelzőjeként szolgál. Megvizsgáltuk az életpozíciók és az akkulturációs stílusok közötti fogalmi analógiát, és az is kiderült, hogy az akkulturáció négy lehetséges stílusa (Berry et al., 1987, Berry & Kim, 1988; Berry et al., 1989) korrelál a megfelelő életpozícióval.

A tranzakcióanalízis pszichoterápiás képzés hatása az önismeretre és a kapcsolódási képességre

© 2011 Biljana van Rijn, Ciara Wild, Heather Fowlie, Charlotte Sills, Servaas van Beeku

https://doi.org/10.29044/V2I1P16

Absztrakt

Ez a kutatás egy kis léptékű kvantitatív vizsgálat volt, amely 2007 szeptembere és 2008 júliusa között az Egyesült Királyságban, a londoni Metanoia Intézetben Relational Transactional Analysis (Kapcsolati Tranzakció Analízis) pszichoterápiás képzésben részt vevő hallgatók bevonásával készült. A kutatók célja az volt, hogy az “Autonómia kérdőív” (Beekum & Krijgsman, 2000) segítségével értékeljék a képzés hatását a hallgatók pszichológiai egészségére. Ez lehetővé tette a hallgatók önismeretének és másokkal való kapcsolódási képességének fejlődésének mérését a képzés második éve (a klinikai gyakorlat első éve) alatt, összehasonlítva a 4. és utolsó évfolyam hallgatóival. A vizsgálat terjedelme és eredményei feltáró jellegűek. A kutatás további kutatási kérdéseket vet fel a pszichoterápiás képzést és a szupervíziót illetően.

Esettanulmány kutatási módszertan

© 2011 Mark Widdowson

https://doi.org/10.29044/V2I1P25

Absztrakt

A modern pszichoterápiás kiadványokban megjelent esettanulmányok hiányát kommentálva a szerző áttekinti az esettanulmányok módszertanának erősségeit, és válaszol a gyakori kritikákra, majd összefoglalja az esettanulmányok típusait, beleértve a klinikai, kísérleti és naturalista esettanulmányokat. Javaslatokat tesz a szisztematikus esettanulmányok kidolgozására, és röviden ismerteti a kimenetel- és folyamatmérésekkel kapcsolatos kutatási forrásokat. A pragmatikus esettanulmányok és a hermeneutikus, egy esetre vonatkozó hatékonysági vizsgálat példái is megtalálhatóak a cikkben, majd a tanulmány néhány etikai megfontolással zárul. A TA közösséget arra ösztönzi a cikk, hogy szélesebb körben vegyenek részt az esettanulmány írásban.

1. évfolyam 1. szám 2010

A tranzakcióanalízis tudományos bizonyítékai 2010-ben

© 2010 Thomas Ohlsson

https://doi.org/10.29044/V1I1P4

Absztrakt

Az International Journal of Transactional Analysis Research (IJTAR) azért jött létre, hogy ösztönözze a kutatást és támogassa a tranzakcióanalízis (TA) tudományos bizonyítékbázisának kiépítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseket. Ez a cikk egy kísérlet a folyóirat kiindulópontjának felkutatására, a már elvégzett munkák azonosítására, értékelésére és következtetések levonására, valamint a TA meglévő tudományos bizonyítékbázisának azonosítására a 2010-es évben.

Az előírások (driverek) működése matematikai eljárások tanulása során

© 2010 Cesare Fregola

https://doi.org/10.29044/V1I1P30

Absztrakt

A tanulmány egy olyan vizsgálat kísérleti szakaszának kvalitatív eredményeiről számol be, amely a gyermekek két számjegyű osztással kapcsolatos tanulási tapasztalatai és a tranzakcióanalízisben megfogalmazott előírások (driverek) összefüggését mutatja be. A szerző taglalja azokat az eredményeket, amik a kutatás korábbi fázisa során kidolgozott kérdőívre, valamint egyetemi hallgatók megfigyeléseire, a gyerekek által készített rajzokra és azokra a megengedésekre épültek, amiket a tanárok használtak. Mind az öt előírásra találunk példákat.

A tranzakcióanalitikus elmélet oktatása és a főiskolai hallgatók kontrollhelyzete közötti kapcsolat: egy empirikus kutatás

© 2010 Yang Mei

https://doi.org/10.29044/V1I1P40

Absztrakt

A tranzakcióanalízis elméletének oktatása és a főiskolai hallgatók külső vagy belső kontrollossága közötti kapcsolatot vizsgáltuk egy empirikus kutatáson keresztül. Két kérdőíves felmérést végeztünk a tranzakcióanalitikus órák előtt és után, és összegyűjtöttük a hallgatók személyes elbeszélésén alapuló beszámolókat. Megállapítottuk, hogy a tranzakcióanalízis pszichológiai oktatása korrelált a 81 hallgató külső kontroll hajlamra vonatkozó pontszámának csökkenésével, és a feladataik is hasonló irányt mutattak. Kimutattuk, hogy a tranzakcióanalízis ismeretek segítik a diákokat saját lehetőségeik felfedezésében és feltárásában, valamint kreativitásuk felszabadításában. Megfontolandónak tartjuk a tranzakcióanalízis elméleti oktatásának növelését főiskolai hallgatók esetében.

A terápiás szövetség affektív dimenziója a tranzakcióanalitikus pszichoterápiában

© 2010 Roland Johnsson és Gunvor Stenlund

https://doi.org/10.29044/V1I1P45

Absztrakt

A tanulmány a terápiás szövetség affektív dimenziójának (Bordin 1979) jelentőségének vizsgálatát írja le a tranzakcióanalitikus terápia pszichodinamikus formájában, az “Újradöntési terápiában” (Goulding & Goulding, 1979). A CCRT (Core Conflictual Relationship módszer, Luborsky & Crits-Christoph, 1990, 1998) segítségével feltártuk a kliens affektív kapcsolati mintázatát, és a Terv Diagnózis módszer (Weiss & Sampson, 1986) segítségével megvizsgáltuk, hogyan reagál a terapeuta a kliens affektív üzeneteire (“tesztekre”). Azt találtuk, hogy az “érzelmi” szempontok meghatározóbb szerepet játszanak, mint ahogyan azt a TA újradöntési irányzatában és más hasonló TA pszichoterápiában elképzeltük, ami a szerződéseken, a terápiás feladatokon és a racionális megközelítés hangsúlyozásán alapul.

Az orvostudomány empirikus alapjai az emberséget és a naturalista pszichoterápia hermeneutikai gyökereit kutatva

© 2010 (Angol) Pio Scilligo

https://doi.org/10.29044/V1I1P60

Absztrakt nélkül